Somlói galuska

Alapvetően az a problémám egy jó ideje a cukrászdai süteményekkel, hogy -tisztelet a kivételnek- a növényi habbal és egyéb mű dologgal teljesen elveszik az igazi ízüket. Többször, sőt, egy ideje már egyfolytában csak csalódás ér a puncsszelet, a rigójancsi, vagy éppen a somlói galuska miatt. Értem én, hogy olcsóbb mű dolgokat használni, de az élvezeti értékük így egyenlő lesz a nullával (és nem arról beszélek, ha valakinek a diabétesze miatt van szüksége arra, hogy ne legyen benne cukor, vagy a laktózérzékenysége miatt, hogy ne legyen benne tejszín). Amibe kell az a dolog, amitől jó lesz, abba kell, alapesetben. Emlékszem például, hogy gyerekkoromban külön gép volt, amiből úgy jött a tejszínhab, mint a fagyi. Nem mondom, mivel nem vagyok cukrász és csak lelkes amatőrként foglalkozok a dologgal, hogy a példának okáért most éppen a somlóim olyan, amilyen a nagykönyvben le van írva. Biztosan nem olyan. Az igazi receptet sem tudom, mert annyi verzió van már, hogy nem lehet eldönteni, hogy melyik az igaz (tankönyvem meg nincs hozzá). Így ízemlékekből készült ez a sütemény, de azt gondolom, hogy így is finomabb a rossz, drága pénzen vásárolt cukrászdai társánál, amiből kispórolták a hozzávalókat.

Hozzávalók:

Tésztához:

5 tojás

5 kanál cukor

5 kanál liszt

1 evőkanál étolaj

4 evőkanál tej

1 zacskó sütőpor

csipet só

Vaníliás öntethez:

1 zacskó vaníliás pudingpor

7 dl tej

5 evőkanál cukor

1 evőkanál vanília kivonat

Csokiszószhoz:

5 evőkanál cukor

2 evőkanál kakaópor

1 teáskanál keményítő

2 dl tej

valamint: 2 marék dió (kb 5-6 dkg), ízlés szerint rumba áztatott mazsola, a fogyasztáshoz 2,5 dl habtejszín és 2 evőkanál porcukor

Elkészítése:

Kezdjünk a piskótával. A sütőt kapcsoljuk be, hogy felmelegedjen, 160 °C-ra, légkeverésen (gázon közepes fokozat). A tojásokat elválasztjuk, a fehérjét csipet sóval kemény habbá verjük. A sárgáját a cukorral fehéredésig verjük, majd beletesszük a lisztet, a sütőport, az olajat a tejet. Ebbe a masszába aztán beleforgatjuk a felvert fehérjét és sütőpapírral bélelt tepsibe öntjük, majd kb 12 perc alatt megsütjük (tűpróbáig). A kész piskótát hagyjuk hűlni, majd a papírt lehúzzuk róla és egyforma darabokra (kb 2,5x2,5 cm-es darabok) felvágjuk.

A vaníliás pudingot a cukorral a tejjel és a vaníliával megfőzzük, majd hagyjuk kihűlni.

A csokiszósz hozzávalóit elkeverjük, majd feltesszük a tűzre és főzzük pár percig, amíg sűrűsödni kezd, majd hagyjuk kihűlni.

A diót száraz serpenyőben megpirítjuk és durvára összevágjuk.

Ha az ízlésünk úgy kívánja, akkor a mazsolát rumba áztatjuk.

Kezdődhet a sütemény összeállítása.

Ha van, akkor érdemes egy üveg tálban összeállítani, mert jól mutat benne. Ha nincs, akkor mindegy, hogy milyen az edény, csak megfelelő méretű legyen.

A csokiszószból locsolunk az edény aljára, majd a piskóta 1/4-ét rászórjuk. Megszórjuk a vágott dióval (és mazsolával), meglocsolgatjuk a vaníliás krémmel, majd a csokiszósszal és kezdjük előröl az egészet. Úgy osszuk be a hozzávalókat, hogy minden réteg egyenletesen kapjon minden hozzávalóból. A lényeg, hogy a tetejére vaníliás krém kerüljön, amit csokiszósszal locsolgassunk meg.

Ha készen van a rétegezés, akkor mehet a hűtőbe, hogy áthűljön egyben az egész.

Tálaláskor kanállal szedünk a tálból, majd felvert tejszínnel díszítjük.