Lasagne

Mikor főzök valamit, mindig megnézem a blogot, hogy fenn van-e már az étel, vagy nincs. Úgy emlékeztem, hogy a lasagne már szerepel, de meglepetésemre nem találtam, így most pótolom ezt a dolgot, mert ez egy egyszerűen elkészíthető finom étel az olasz ízek kedvelőinek. Ha valaki nem eszik húst, akkor is elkészítheti, mert kiváló alternatíva a gomba, a cukkini, de akár a padlizsán is hús helyett, amelyekkel a paradicsomos ragu elkészíthető.

Hozzávalók (4-6 személyre):

40 dkg darált hús (ízlésünk szerint sertés vagy marha)

1 közepes fej vöröshagyma

500 gr olasz paradicsom passzír

lasagne tészta (1 dobozzal, amiből előfordulhat, hogy maradni fog)

2 evőkanál finomliszt

kb. 3-4 dl tej

25 dkg trappista sajt (esetleg parmezán, vagy parmezán jellegű sajt)

10 dkg vaj, olívaolaj, só, bors, kakukkfű, szurokfű, bazsalikom, cukor, szerecsendió

Elkészítése:

A lasagne három dolog rétegezése. A lasagne tészta lapok, a darált húsos ragu és a besamelmártás. A tésztával van a legkönnyebb dolgunk, mert azt egyszerűen, szárazon használjuk fel. A ragut és a besamelmártást kell elkészítenünk és túl is leszünk a munka dandárján.

A besamelmártás elkészítése:

A besamelmártás egy egyszerű mártás, ami lisztből és tejből áll. 8 dkg vajat egy lábasban felmelegítünk, majd rászórjuk a lisztet és pár percig kevergetjük. Nem szabad hagyni, hogy piruljon, mert nem lesz szép fehér a mártásunk. A tejet felforrósítjuk, majd apránként a vajjal elkevert lisztre öntjük folyamatos kevergetés közben, nehogy csomós legyen. Olyan, mintha egy rántás készülne. A tejet addig adagoljuk, amíg az eredmény és sűrű palacsintatésztára fog hasonlítani, a mennyiség ezért is nem pontos. Kiforraljuk a liszt ízét és készen is vagyunk a dologgal. Sózzuk, őrölünk bele kevés friss borsot, reszelünk bele kevés szerecsendiót és félretesszük. Jöhet a ragu.

A ragu elkészítése:

A vöröshagymát finomra vágjuk, majd olívaolajon megfuttatjuk. Ízlés szerint reszelhetünk bele kevés fokhagymát is, de ez elhagyható. Amikor a hagyma üveges, mehet rá a darált hús. Sózzuk, borsozzuk, kakukkfűvel, szurokfűvel, bazsalikommal fűszerezzük. Kevergetjük a húst, majd amikor szép színe lesz, akkor felöntjük a paradicsom passzírral (esetleg házi paradicsom lével) és fedő alatt nagyjából 20 perc alatt készre főzzük. Jó szaftos, ragu szerű legyen, ha szükséges, akkor vízzel pótoljuk a folyadékot, nem jó, ha száraz. A paradicsom ízének függvényében tehetünk bele kevés cukrot is. Ha a darált hús elkészült, akkor kezdődhet az étel összeállítása. Közben a sütőt állítsuk be 180 °C-ra légkeveréssel (gázon közepesnél nagyobb fokozat), hogy felmelegedjen.

Összeállítás, sütés:

Szükségünk lesz egy megfelelő méretű tepsire. A megfelelő méret nagyjából 20*35 cm, a lényeg, hogy a lasagne lapok elférjenek benne.

A tepsi alját megkenjük a maradék olvasztott vajjal, majd lefektetjük az első lap tésztát így, szárazon. A tésztát nem kell megfőzni.

A tésztalapra besamelmártás kerül, erre a paradicsomos ragu és némi reszelt sajt. Megint tészta, besamel, ragu, sajt és tészta. Ez a rétegezés folyik addig, míg a hozzávalókból tart. Egy dologra kell ügyelni, hogy a besamel és a ragu is kitartson, elég mennyiség kell, hogy jó szaftos legyen, de nem kell túl sok, nehogy idejekorán elfogyjanak a hozzávalók.

Az utolsó réteg tészta tetejére besamel, ragu és gazdagabb adag reszelt sajt kell, hogy mindenhol alaposan betakarjuk az étel tetejét.

A sajt lehet csak trappista, lehet olasz parmezán jellegű kemény sajt, de keverhetjük is a sajtokat, minden ízlésünk és pénztárcánk dolga.

Az összeállított étel mehet a közben felmelegített sütőbe, ahol 25-30 perc alatt megsül, a tészta megpuhul, a rétegek összesülnek.

A sütőből kiszedett kész lasagnét egyforma nagyobb darabokra (adagokra) vágjuk és frissen tálaljuk.

Paradicsomos húsgolyók

Azért paradicsomos húsgolyók, mert igazából töltött paprika lett volna, de mivel a paprika sosem fogy el, így az elmaradt, maradtak a golyók és a szósz. Elkészítése egyszerű, akár gyors vacsoraötlet is lehet.

Hozzávalók (2-4 személyre):

40 dkg darált sertéshús

1 kisebb fej hagyma

10 dkg rizs

só, bors, őrölt paprika, cukor

3 evőkanál liszt

500 gr paradicsom passzír (vagy egy nagy doboz sűrített paradicsom)

0,75 l víz

étolaj

Elkészítése:

A hagymát finomra vágjuk, majd olajon üvegesre pároljuk. A finomra darált sertés húst (esetemben comb) a hagymával, a nyers rizzsel és az őrölt borssal és a fűszerpaprikával összedolgozzuk. Nehéz kérdés, hogy a sót hogyan találjuk el és milyen lesz a végeredmény. Az igazság az, hogy én megkóstolom a nyers tölteléket. Tudom, tudom. De disznóvágáskor is "belenyalnak" a töltelékbe és még senki nem halt bele. Nem arról szól a történet, hogy kilószám együk a nyers disznóhúst, de nem találtak még ki jobb megoldást arra, hogy az ízét "belőjük". Nyilván valóan a hús legyen friss és megbízható helyről származó, így nem lesz bajunk tőle. Szóval összeállítjuk a húst, ha íze jó (kicsit legyen sósabb, mert megfőzzük és "kiázik" egy kicsit majd az íze), akkor kb 5 dkg-os golyókat formázunk a masszából és egy forrásban lévő sós vízzel teli fazékba tesszük őket, ahol 30 perc alatt gyenge tűzön, hogy ne essenek szét, készre főzzük.

Míg a golyócskák főnek, készítsük el a paradicsomszószt. Közben megfőzhetjük a tésztát vagy krumplit is, kinek mit diktál ízlése. Egyszerű sima főtt krumpli is megy hozzá, én most spagettit főztem ki mellé.

Egy fazékban hevítsünk néhány evőkanál étolajat és szórjuk rá a lisztet, majd pirítsuk zsemleszínűre. Gyakorlatilag rántást készítünk. Ha a liszt elérte a kellő színt, akkor húzzuk félre a tűzről, öntsük rá a paradicsom passzírt (vagy a sűrített paradicsomot), keverjük csomómentesre, majd öntsük fel vízzel, sózzuk, cukrozzuk, kóstolgatva beállítjuk az ízét és kiforraljuk (ha van egy darabka zellerszárunk, akkor azt is beledobhatjuk, csak javít rajta). Igazából a liszt ízét kell csak kiforralni, pár perc alatt készen is lesz. Ha túl sűrű lenne, akkor adjunk még hozzá vizet.

Ha az ideje eltelt, akkor a kis húsgolyóink biztosan megfőttek már, halásszuk ki a főzővízből, majd tegyük át a paradicsomszószba, óvatosan forgassuk össze az egészet, hogy mindenhol átjárja a paradicsom íze a golyókat, majd következhet a tálalás. Tésztával, krumplival, friss puha kenyérrel, vagy magában.

Paradicsomos penne

Ez az étel nagyon egyszerű, de annál finomabb. Az elkészítési ideje gyakorlatilag a tészta főzési ideje, így pillanatok alatt az asztalra varázsolható egy tányér finom, meleg étel, ami ezeken a hideg, szeles napokon nem egy elhanyagolható szempont. Teljesen húsmentes, -bár ez csak a hússal nem barátkozóknak okoz örömet.

Hozzávalók:

25 dkg penne tészta

1 doboz hámozott paradicsom konzerv

1 gerezd fokhagyma

olívaolaj

só, bors, cukor, kakukkfű, szurokfű, bazsalikom

ízlés szerint reszelt sajt

Elkészítése:

A tésztát forrásban lévő sós vízben főzni kezdjük.

Amíg a tészta fő, elkészítjük a paradicsommártást.

Egy nagyobb méretű serpenyőbe pár evőkanál extra szűz olívaolajat öntünk, majd felmelegítjük és beledobunk egy gerezd fokhagymát, amit előtte a kés lapjával összenyomtunk. Pár percig együtt melegítjük az olajjal, majd kiszedjük. A cél az, hogy az olaj kapjon egy kis fokhagymás illatot (bár aki szereti benne is hagyhatja, de akkor javaslom, hogy vágja össze apróra). A fokhagyma illatú olívaolajra ráöntjük a saját levében eltett hámozott paradicsomot, majd egy kanál segítségével szétdaraboljuk a paradicsomokat. Miközben daraboljuk kevergetjük, sózzuk, borsozzuk, teszünk bele egy kis cukrot és fűszerezzük. Ízlésünk szerint állítsuk be az ízét és hagyjuk főni. Míg a tészta fő, szépen besűrűsödik.

A kész tésztát leszűrjük, majd beleöntjük a paradicsomos alapba és alaposan összerázzuk, összeforgatjuk az egészet. Ha nagyon száraz lenne, akkor a tészta főzővizéből adjunk hozzá keveset, hogy jó nedves, szaftos legyen az egész.

Ha átforgattuk a tésztát a paradicsomban, akkor tányérra szedjük és ízlés szerint reszelt sajttal (parmezánnal, vagy hasonló jellegű sajttal, de a trappista is pont megfelelő) megszórjuk.

Korianderrel hintett töltött csirkecomb grillezett polentával (puliszkával) és paradicsomos padlizsán raguval

Nem akartam csak egyszerűen sült csirke fűszerrel megszórni és simán megsütni a csirkecombot, ezért a korianderes fűszerezés mellett döntöttem. Nagyon szeretem a koriandert, teljesen véletlenül lettünk barátok, de sokszor használom. Nagyon kellemes illatú, aromás fűszer. Régóta szemezek már a puliszkával is, vagyis manapság divatosan polentának hívott kukoricakásával (milyen jó, hogy annyi ételnek, ami a magyar paraszti konyhában megtalálható volt korábban, a külföldről népszerűvé vált nevét használjuk, sokszor magyarul azt sem tudjuk, hogy mit jelent). Bár az az igazság, hogy a puliszka és én egyáltalán nem szerettük egymást, gyerekkoromból csupa rossz emlékem van róla. De ahogy öregszek változok, így megeszek olyan dolgokat is, amiket régen egyáltalán nem. Tehát az illatos korianderes csirkecombokat grillezett puliszkával tálaltam, mivel pedig megint volt pár padlizsán a kamrában, így készítettem belőle -jobb szó híján- ragut paradicsommal és hagymával. Sok hozzávalós étel, de egyszerűen elkészíthető, a csirkecomb sütése veszi el az időt igazából (láttam az egyik főzős műsorban, hogy 40 perc alatt megsütötték a csirkecombot, nekem még ez a "mutatvány" sosem sikerült ilyen gyorsan). A biztonság kedvéért azért dobáltam pár krumplit is a tepsibe, hogy ne szomorkodjanak a combok magukban...

Hozzávalók 4 személyre:

Csirkecombhoz:

4 darab egész csirkecomb

10 dkg zsírszalonna

2 szem vöröshagyma (1 nagyobb és egy kisebb)

4 darab száraz zsemle (vagy kenyér)

1-2 darab tojás

1 csokor petrezselyem zöldje

olívaolaj

só, bors, paprika, fél marék koriander mag

Polentához (puliszkához):

2,5 dl víz

1,5 dl zsíros tej

8 dkg étkezési kukoricadara

1 húsleves kocka

Paradicsomos padlizsán raguhoz:

1 kisebb padlizsán

4 darab paradicsom

1 szem lilahagyma

1 nagyobb gerezd fokhagyma

olívaolaj

só, bors, kakukkfű

Elkészítése:

Érdemes a csirkét berakni a sütőbe, mert annak bőven mérik az időt. Ha valaki nem szereti a töltött csirkecombot, akkor a töltelék nélkül készítse, bár szerintem az egyik legfinomabb étel a világon a töltött csirkecomb. A töltelék úgy készül, hogy a szalonnát felcsíkozzuk és az egyik csíkot kivesszük a sorból, amit nagyon apróra feldarabolunk. Ennek az aprított szalonnának kisütjük a zsírját, majd rátesszük az egyik vöröshagymát, amit finomra vágtunk. Ha üveges a hagyma, akkor mehet rá a petrezselyem zöldje, amit finomra vágtunk, majd a vízbe áztatott és kinyomkodott zsemle (kenyér is jó, ha az van otthon). A tüzet elzárhatjuk már ilyenkor.

Paprikával adunk egy kis színt neki (ez ízlés szerint elhagyható belőle), majd borsozzuk, sózzuk és ráütünk egy tojást, amivel szépen eldolgozzuk. Ha nagyon száraz lenne, akkor ráütünk még egy tojást. Dúsíthatjuk ezt a tölteléket májjal, gombával, ízlésünk szerint. Ez a töltelék mehetne egész töltött csirkébe, húslevesbe (felénk megfőzik a fövő húsleves tetején a celofánba csomagolt tölteléket, amit aztán felszeletelnek és a leves mellé betétként kínálják, az állaga olyasmi, mint a knédli), most csirkecomb lett vele megtöltve. Ha sok lenne a töltelék, akkor a tepsiben a hús mellé kell tenni és szépen megsül, nagyon finom külön is. A töltelékkel megtöltjük a combokat. A comb alsó része felől a bőrt felhúzzuk, ráhalmozzuk a tölteléket a húsra, majd visszahúzzuk a bőrt.

A húst aztán tepsibe tesszük, majd mozsárban sóval összetört koriander maggal fűszerezzük. Meglocsoljuk olívaolajjal, teszünk pár szelet szalonna csíkot a tetejére, majd alufóliával lefedjük a tepsit és a forró sütőbe toljuk. Én alsó-felső sütésen, légkeverés nélkül, 220 °C-on sütöttem egy bő órát, mire a hús megpuhult, majd felső grill alatt még 20 percig sütöttem, hogy a bőre szépen megpiruljon. A tepsibe a hús mellé dobálhatunk nagyobb darabokra aprított krumplit, ami sózunk, olívaolajjal meglocsolunk és a hús mellett szépen megsül.

Amíg a hús sül a sütőben, készítsük el a puliszkát. Annak idején dédi mama nem csinált ilyet a puliszkával, akkor mézzel és tejjel locsolták le és tányérból egyszerűen megették, de most adunk a flancnak és grillezni fogjuk. Ettől rögtön olyan érzésünk lesz, mintha étterembe mentünk volna...

Szóval a vizet feltesszük főni, ha felforrt, akkor beledobunk egy húsleves kockát, amit szépen elkevergetünk, hogy feloldódjon benne. Ha van esetleg kis maradék húslevesünk, az még jobb, akkor abból vegyünk 2,5 dl-t. Ha kész a leves alapunk, akkor beleöntjük a tejet, majd miközben forr állandó kevergetés mellett belehintjük a kukoricadarát. Vannak, akik fél órát főzik ilyenkor, de nem kell ilyen sokáig főzni. Ha benne van a dara a folyadékban, akkor picit mérsékeljük a hőt, majd 5 percig főzzük az ételt. A dara megdagad, vigyázni kell, mert nagyon "köpködni" fog fövés közben. Szükségünk lesz egy edényre, amibe majd formára hűtjük a puliszkát. Én egy alacsony falú műanyag edénybe öntöttem, amit előtte vékonyan kiolajoztam. Mindegy mibe rakjuk, csak olajozzuk ki, mert nem fogjuk tudni majd kiszedni. Minél kisebb edénybe tesszük, annál magasabb lesz a kész puliszka, így ez a lépés ízlésünk szerinti.

Ha a kiolajozott edénybe öntöttük a puliszkát, akkor hagyjuk kihűlni.

A kihűlt puliszkát az edényből kiborítjuk, majd tetszőleges darabokra vágjuk és grillserpenyőben megsütjük. Ez csak esztétikai célt szolgál, mert nagyon gusztusos, ha a grilltől csíkok sülnek bele. Ha nincs grillserpenyőnk, akkor sima serpenyőben mindkét oldalának adunk egy kis színt. Ezzel a puliszka készen van. Következhet a padlizsán.

Miután a padlizsán paradicsommal készül és szerintem gusztustalan a paradicsom pöndörödő héja az ételben, az első lépés, hogy leforrázzuk a paradicsomot, hogy megszabaduljunk a héjától. A paradicsom héja egyébként is emészthetetlen a gyomor számára és semmi értékes tápanyag nincs benne, így ne sajnáljuk (egyébként is lucullus fajtájú paradicsomom volt, aminek különösen vastag a héja). Szóval a hámozott paradicsomot feldaraboljuk, nagyobb kockákra vágjuk. A padlizsánt hasonló méretűre vágjuk, ugyan így járunk el a lilahagyma esetében is. Egy serpenyőbe olívaolajat öntünk, majd beletesszük a hagymát és megfonnyasztjuk. A hagymát követi a padlizsán, aminek ha szép arany színe lesz, akkor hozzáadjuk a paradicsomot is. Fűszerezzük és aprítunk bele fokhagymát. Ennyi az egész.

Ha a csirkecombok megsültek (amit ellenőrizhetünk is, ha megszúrjuk és véres lé folyik ki belőle, akkor még nyers), akkor tányérra tesszük, kis formába nyomkodunk a paradicsomos padlizsánból, ami a csirkecomb mellé kerül, majd néhány szelet, a grilltől csíkosra sült puliszka darabot teszünk mellé és fogyaszthatjuk is.

Zsályás-vajas tortellini paradicsomszósszal

Sokszor nehezen szánja rá magát az ember, hogy ilyesfajta ételt készítsen, amit ráadásul zacskóban is lehet kapni, méghozzá jó minőségben és néhány perc alatt elkészül. De más. Mégis más, ha a tésztát, a tölteléket is mi készítjük el. Ha nagyobb mennyiségben készítjük, akkor főétel is lehet belőle, ha kicsit nagyobbakat készítünk, akkor kiváló előétel. A töltelék is olyan lehet, amilyet csak akarunk, szinte végeláthatatlan fajta töltelékkel tölthetjük meg. Igazából az egész nem bonyolult, csak rá kell szánni az időt.

Hozzávalók (8, 6 cm átmérőjű darabhoz):

Tésztához:

10 dkg finomliszt

1 darab tojás

1 nyelet olívaolaj

só

Töltelékhez:

10 dkg csirkemell

1 kis fej hagyma

olívaolaj, étolaj

vaj

1 kanál finomliszt

2 dl zsíros tej

2 dkg reszelt sajt

só, bors

kakukkfű, szurokfű, bazsalikom

Szószhoz:

0,5 liter nyers paradicsomlé (vagy 1 nagy sűrített paradicsom+víz)

só, bors, cukor, kakukkfű, szurokfű, bazsalikom

Tálaláshoz:

5 dkg vaj

néhány levél friss zsálya

5 dkg reszelt sajt

Elkészítése:

Kezdjünk a tésztával, mert kicsit pihentetni kell. A lisztet a tojással, sóval, olívaolajjal összegyúrjuk. A tésztának keménynek, de egyben rugalmasnak is kell lennie. Ha összegyúrtuk a tésztát és szép sima, akkor folpackba csomagoljuk és a hűtőbe tesszük pihenni.

Míg pihen a tészta, addig készítsük el a tölteléket. Először készítsünk besamelmártást. Kevés vajat olvasszunk meg, majd hintsük meg a liszttel, nem kell zsemleszínűre pirítani. Öntsük fel a tejjel, így elkészült a besamelmártás. Beleszórjuk a reszelt sajtot és ha elolvadt, akkor készen van.

A húst nagyon finomra vágjuk (darálhatjuk is, ha akarjuk). Nagyon finomra vágjuk a vöröshagymát is, amit aztán olívaolaj-étolaj keverékében megdinsztelünk. Rádobjuk a húst is, fűszerezzük. Ha a hús megsült, ami néhány perc alatt megtörténik, akkor beleforgatjuk a besamelmártásba és a töltelékünk készen is van. A fűszerezés ízlés szerinti, érdemes kóstolgatni. A kész tölteléket hagyjuk szobahőmérsékletre hűlni.

Közben egy edénybe odarakhatjuk a paradicsomszószt is, ráér főni. Egy kisebb edénybe öntjük a nyers, passzírozott paradicsomot, ízlésünk szerint fűszerezzük és csendes tűzön hagyjuk főni, hogy sűrűsödjön.

Ha a tészta kipihente magát, a töltelék pedig kihűlt, akkor kezdhetjük a töltést.

Lisztezett deszkán vékonyra nyújtjuk a tésztánkat. Akkora legyen, hogy kényelmesen elférjenek majd a kis kupackáink, hosszúkásra nyújtsuk, mert ketté kell majd vágnunk. Ha a tésztát kinyújtottuk, akkor hosszában kettévágjuk. Egy kanál segítségével kényelmes távolságban elhelyezzük a tölteléket. A mennyiségből én 8 darab 6 cm átmérőjű tortellinit készítettem, ha kisebb kupacokat csinálunk, akkor kisebb, de több darab lesz belőle. Ha a kis kupackáink megvannak, akkor vizes késsel vagy ecsettel a kupacközöket átkenjük és rátesszük a tetejére a másik a tésztalapot. Igazából most jön a mutatvány legfontosabb része. Ha itt elrontjuk, akkor dobhatjuk ki az egészet. Ez a mutatvány pedig, hogy a két tésztalapot úgy kell összeilleszteni és hermetikusan lezárni, hogy főzéskor ne nyíljon ki, mert akkor kijön belőle a töltelék. Mivel nincs spéci tortellini készítő eszközöm de szerettem volna, hogy szép legyen a végeredmény, így célszerszámként a linzerkiszúrót használtam. Ez megadta a formáját, a kis kedves hullámokat oldalt. Ha nincs ilyen, akkor pogácsaszaggatóval, de akár egy pohárral is kiszúrhatjuk. Ha kiszaggattuk a tésztát, akkor óvatosan a kezünkben tartva összenyomkodjuk a tészta szélét úgy, hogy a belsejében lévő levegőt kipréselgetjük belőle, mert ha levegő marad a belsejében, akkor szinte biztos, hogy a gondos ragasztásunk ellenére is szétesik majd.

Közben egy fazékban már fő egy szép adag víz, amit megsózunk. A kész tésztácskákat belecsúsztatjuk és 3-5 perc alatt megfőzzük. Ha nagyon autentikusak akarunk lenni, akkor al dente főzzük a tésztát, arra kell feltétlenül vigyázni, nehogy túlfőzzük, mert szétesik.

Míg fő a tészta előkészítjük a zsályás vajat. Egy serpenyőbe tesszük a vajat, megolvasztjuk, majd beledobjuk a lehetőleg friss zsályaleveleket. Pár percig hagyjuk a tűzön, így a vaj átveszi a zsálya jellegzetes ízét.

A kifőtt tortellinit szűrőlapáttal kiemeljük a vízből, majd a zsályás vajba tesszük és átforgatjuk benne, egy kanál segítségével locsolgatjuk, hogy mindenhol átjárja a tésztát az ízesített vaj.

Tálaláskor egy kanál paradicsomszószt teszünk egy mélytányérba, ráteszünk egy tortellinit, az egyik felére locsolunk egy kevés paradicsomszószt, majd a másik felére reszelt sajtot szórunk, A sajt lehet ízlésünk szerinti, akár parmezán is, de trappista is megfelelő.

Paradicsomleves

Hozzávalók:

500 gr. passzírozott paradicsom vagy 250 gr. paradicsom sűrítmény (kiváló magyar és olasz termékek kaphatóak)

2 evőkanál finomliszt

2-3 evőkanál étolaj

zellerszár

só, bors, cukor

víz

1 marék rizs

Elkészítés:

paradicsomleves

Egy fazékban felhevítjük az étolajat és ráhintjük a lisztet, majd egy rántás alapot készítünk, zsemleszínűre pirítjuk a lisztet (ha száraz lenne még adunk hozzá egy kis olajat). Ha kész, akkor ráöntjük a paradicsomot (ha sűrítményt használunk, akkor pár percig pirítjuk a rántásban, hogy a savanykás ízét elveszítse). Ha szépen csomómentesre kavartuk (habverővel egyszerűbb), akkor felhúzzuk vízzel. Annyi vizet öntsünk hozzá, amennyi levest akarunk készíteni, illetve amilyen sűrűre szeretnénk a levest. Figyelembe kell venni azt is, hogy állás közben sűrűsödik még, így egy kicsit lehet hígabbra is csinálni. Szerintem akkor a legjobb, ha egy jó krémleves állaga lesz (merthogy ez tulajdonképpen egy krémleves). Beledobjuk a zellerszárat, amit a végén ki tudunk halászni, de aki akarja megeheti. Sózzuk, borsozzuk és cukrot adunk hozzá. Van aki édeskésen, van aki savanykásan, van aki sósan szereti. Ízlés szerint kell ízesíteni. Forraljuk pár percet, igazából csak a liszt ízét kell kiforralni.

Közben ha nem felejtettük el, akkor odatettünk egy másik fazekat is, amiben vizet forraltunk. Ha felforr a víz, akkor sózzuk és egy jó marék rizst dobunk bele és puhára főzzük, majd leszűrjük. Ez a levesbetét, a kész paradicsomlevesünkbe rakjuk, majd forrón tálaljuk.

Én külön szoktam főzni a rizst, de a lében is főzhető, ekkor azonban figyelembe kell venni, hogy ez is sűríti a levesünket.

A főtt rizsen kívül levesbetét lehet még a betűtészta, rizstészta, de akár pirított zsemlekocka is, minden ízlés szerint.