Paradicsomos töltött kelkáposzta

Szabolcsiasan... Gyerekkorom ízei, azóta nem is ettem. Volt egy fej kelkáposztám és törtem a fejem, hogy mit lehetne belőle készíteni és ez az étel készült. A kelkáposztával könnyebb dolgozni, mint az édessel, mert sokkal lágyabb, puhább. Az összhatás pedig érdekes. A paradicsom, a kelkáposztába tekert töltelék ízei. Érdemes kipróbálni, eltérni a megszokottól. A megadott anyaghányadból egyszeri alkalommal 4 ember jóllakhat. Tudom, tudom. Töltött káposztából nem lehet keveset készíteni. De lehet. És pont olyan jó lesz, mintha a legnagyobb fazekat tömtük volna tele...

Hozzávalók (4 személyre):

50 dkg darált sertéshús

8 dkg sima rizs

1 nagyobb fej hagyma

1 fej kelkáposzta (kb 50 dkg-os)

pár kanál zsír (vagy étolaj)

1 nagy doboz sűrített paradicsom

2 evőkanál finomliszt

só, bors, paprika, ízlés szerint majoránna

víz

Elkészítése:

A kelkáposztát leveleire szedjük, kb 10-12 levélre lesz szükségünk. A maradék káposztának kivágjuk a torzsáját, majd vékony metéltre vágjuk a leveleket.

Az egész káposztaleveleket ezt követően forrásban lévő vízbe dobjuk és 1 percig "abáljuk", hogy megfonnyadjon, puhuljon. Arra figyeljünk, hogy óvatosan szedjük ki a vízből, mert ilyenkor már könnyen szakadnak. Félretesszük, hagyjuk hűlni.

Összeállíthatjuk a tölteléket. A fej hagyma felét finomra vágjuk, majd kevés (ízlésünk szerinti) zsiradékon megfonnyasztjuk. A rizst folyó víz alatt átmossuk, megszabadítjuk felesleges keményítő tartalmától. Ezt követően a rizst, a dinsztelt hagymát és a darált húst sóval, borssal és pirospaprikával összedolgozzuk. Só. Én kóstolok. Egy picike darabba senki nem hal bele. Muszáj, mert nem lehet máshogy eltalálni az ízét.

Ha a töltelék megvan, következhet a töltés.

A kezünkbe veszünk egy levelet, erét kivágjuk, elvékonyítjuk, majd egy adag tölteléket rakunk bele, szorosan felcsavarjuk, két végét benyomkodjuk.

A főzőedényünk aljába kevés (ízlésünk szerinti) zsiradékot teszünk, majd a fej hagymánk másik felét apróra összevágjuk és a zsiradékon megfonnyasztjuk. Ha szép üveges, akkor rádobjuk a kelcsíkokat és összeforgatjuk, löttyintünk rá kevés vizet, lefedjük, hagyjuk, hogy kicsit összeessen.

Következhet a rakás. Keveset kiveszünk az összeesett kellevelekből. A töltelékeket szépen elrendezgetjük a fazék alján található megfonnyadt hagymás kelkáposztás alapon, ha kisebb edényünk van, akkor több sorban (ha van, dobhatunk rá egy kis füstölt húst is), A rakás tetejét befedjük a korábban kivett csíkokkal, majd annyi vizet öntünk rá, hogy éppen ellepje. Van, aki ráteszi a sűrített paradicsom felét már most, van, aki nem. Ez ízlés dolga. Az edényt lefedjük, majd 1-1,5 órát főzzük gyenge lángon. Nem kell vele kapkodni.

Húsvillával szúrjuk meg a töltelékeket, ha könnyen beleszalad, biztosan készen van, megfőtt.

Már csak a rántás van hátra.Kevés (ízlésünk szerinti) zsiradékon zsemleszínűre pirítjuk a lisztet, pici paprikát szórunk rá és rátesszük a sűrített paradicsomot. Nem kell felengedni vízzel és nem kell megijedni, hogy egy gombóccá összeállt valamit kaptunk. Apránként a fakanállal kivéve a rántásból szépen belekeverhetjük az ételbe, biztosan nem lesz csomós, csak türelmesnek kell lenni. Az intenzívebb paradicsomos íz kedvéért a maradék paradicsomot  hozzáöntjük az ételhez és pár percig forraljuk még, hogy a liszt megtegye a hatását.

Arra vigyázzunk, hogy óvatosan kevergessük, mert nagyon csúnyán tud kinézni, ha minden tölteléket összetörünk a fazékban.

Van, aki majoránnával, van, aki csomborddal ízesíti, ez is ízlés dolga.

Ehhez én nem eszek tejfölt, mint a sima töltött káposztához, de aki kívánja locsolgassa meg vele. A friss puha kenyér azonban elengedhetetlen.

Nem volt könnyű lefényképezni, mert nem egy szép étel, de annál finomabb...

Frankfurti leves

Nagyon ettem volna frankfurti levest, de annyira régen főztem már, hogy nem emlékeztem, hogy mi kell bele. Valamiért a répa járt a fejemben egyfolytában, de milyen jó, hogy ennyi gasztroblog van, pláne olyanok, amiket rendszeresen olvasok, így pillanatok alatt meglett a frankfurti leves receptje, amit érdekes módon szakácskönyvekben nem találtam meg. Nem kell bele répa, de tényleg nagyon gyorsan és egyszerűen elkészíthető, így ezekre a hűvös, szeles, téli estékre pont ideális választás egy kis lélekmelegítőnek. A receptet Chef Vikinél találtam, amely eredetije itt található.

A recept a blogról:

"Hozzávalók:

• 1 kis fej vöröshagyma
• 1 kis fej kelkáposzta
• 2-3 gerezd fokhagyma
• 1 ek. liszt
• só, bors
• majoránna, köménymag
• pirospaprika
• 2 dl tejföl
• 2 pár virsli

A vöröshagymát finomra vágjuk, pici olajon megfuttatjuk.

A kelkáposzta külső leveleit eltávolítjuk, megmossuk, felnegyedeljük. Torzsáját kikanyarítjuk, majd éles késsel vékony metéltre vágjuk.

Rádobjuk a párolt hagymára, kevés vizet aláöntve kevergetve megfonnyasztjuk, majd felöntjük levesnyi mennyiségű vízzel és puhára főzzük. A fűszerekkel és a zúzott fokhagymával ízesítjük.

Vékony rántást készítünk: 1 evőkanálnyi lisztet kevés olajon zsemleszínűre pirítunk, megszórjuk 1 mk. pirospaprikával. Hideg vízzel csomómentesre keverjük, hozzáadjuk a tejfölt, majd a forró levesből merünk bele 1-2 kanállal -hőkiegyenlítést végzünk-. A tejfölös rántást a levesbe öntjük, 10 perc alatt kiforraljuk.

A virsli héját lehúzzuk, felkarikázzuk, majd a leveshez adjuk és néhány perc alatt készre főzzük.

Friss kenyérrel, esetleg további tejföl hozzáadásával tálaljuk."

Kelkáposzta főzelék

Miután nehéz akkora kelkáposztát venni, amekkorát biztosan elhasznál az ember mondjuk egy rakott kelkáposztához, így a maradék káposztából készíthetünk például főzeléket. Ez egy rendkívül gyorsan elkészülő főzelék, körülbelül fél óra kell hozzá.

Hozzávalók:

kelkáposzta (ami maradt, vagy egy kis fej)

pár szem krumpli (a káposzta mennyisége határozza meg, nem kell túl sok, mert ez csak kísérője a káposztának)

pár gerezd fokhagyma

finomliszt, zsír (vagy étolaj)

só (leveskocka, ételízesítő), bors, őrölt vagy egész kömény ízlés szerint, piros paprika

Elkészítése:

Nem tudom, hogy csak "népi megfigyelés-e", de mivel a kelkáposzta eléggé puffasztó dolog, amin a fűszerezéskor a köménnyel segítünk, van még egy trükk ennek csökkentésére. Ez pedig az, hogy a kelkáposztát leforrázzuk. Én így tanultam, láttam annak idején, hogy a felcsíkozott kelkáposztát forrásban lévő vízzel leforrázzuk. Ha leforráztuk, akkor tiszta vízben odatesszük főni a kockákra darabolt krumplival. Annyi vízben, amennyi éppen ellepi. Ha valaki nem akar ezzel szöszmötölni, akkor ezt a lépést hagyja ki, nekem bevált. Miközben főzzük belenyomunk 2-3 gerezd fokhagymát, sózzuk (vagy ízesítjük, ahogy szeretnénk), borsozzuk, köményt teszünk bele. Ameddig fő, előkészítjük a rántásunkat. 2-3 kanál zsírt (érolajat) melegítünk és rászórunk 2-3 evőkanál lisztet (ha nagyon száraz lenne teszünk még kevés zsiradékot), majd világos zsemleszínűre pirítjuk. Ha megpirult, akkor rászórjuk a pirospaprikát, de előbb vegyük le a tűzről, mert megkeseredhet a paprika. Írtam már korábban is, hogy én nem szoktam vízzel felengedni a rántást, hanem közvetlenül az ételt sűrítem. Most is így történik, de aki biztonságosabbnak érzi, vízzel húzza fel (hideg rántást meleg vízzel, meleg rántást hideg vízzel és csomómentesre elkeverni). Mivel a rántás elkészítése pár perc, ennek már csak akkor látok neki, amikor a főzelék már gyakorlatilag megfőtt, a zöldségek puhák. A kész rántást a főzelékbe borítom, gyorsan elkeverem és pár percig forralom, hogy a liszt ízét kiforraljam belőle. A rántás "vastagsága" gyakorlás kérdése. Ha túl híg lenne, akkor készítsünk még egy rántást és rántsuk be még egyszer. Kell gyakorlat ahhoz, hogy az ember szeme elsőre felmérje, hogy mennyi rántást kell készíteni. Ha sok rántást csináltunk, akkor ne adjuk az egészet a főzelékhez elsőre, várjunk vele pár percet, hogy mit mutat és adjunk még hozzá ha kell. Azt viszont szem előtt kell tartani, hogy a főzelék miközben hűl, sűrűsödni fog. Ezért egy kicsit hígabbra csináljuk, és akkor pont jó lesz, ha kihűlt és melegítünk belőle. Ha mégse találtuk el és nagyon sűrű lenne másnapra, akkor sem kell megijedni, mert melegítéskor egy kis vízzel lazíthatjuk, hígabbá tehetjük, ha szükséges.

Rakott kelkáposzta

A rakott kelkáposzta egy nagyon tartalmas, finom étel. Az elkészítése nem túlzottan bonyolult, inkább időigényes és eléggé sok koszos edénnyel jár. De az eredmény megéri, mert pár napig melegíthető, laktató ételt kapunk. Ugyan így készül a rakott karfiol (vagy brokkoli, kelbimbó), nyilván csak a zöldség változik a hozzávalók közül.
  
Hozzávalók:

1 közepes-nagyobbacska fej kelkáposzta (kb 1.5 kg)

30 dkg rizs

50 dkg sertés comb

1 nagy fej vöröshagyma

1 nagy doboz zsíros tejföl

só (ételízesítő, leveskocka), bors, paprika, őrölt kömény

Elkészítése:

Azért lesz sok koszos edény a végére, mert három hozzávaló van, amelyeket elő kell készíteni, hogy aztán egy edénybe összeállítsuk az egészet és megsüssük.

Első lépésként kezdjünk a kelkáposztával. A kelkáposztának a külső, öreg, sérül leveleit lefejtjük, majd miután kettévágtuk kivágjuk a torzsáját, felcsíkozzuk. Egy fazékban vizet forralunk, ha felforrt, akkor megsózzuk és a kelkáposztát beletesszük, megfőzzük. Ez káposztafüggő, általában 5-10 perc alatt megpuhul. Ha megpuhult, akkor leszűrjük róla a vizet és félretesszük.

Következik a rizs. A rizsből egy egyszerű párolt rizst készítünk.

A harmadik hozzávalóból, a húsból, miután ledaráltuk úgy készítjük el, mintha pörköltet készítenénk.

A hozzávalók megint, mint máskor is körülbelüli mennyiségek, mert a főzés megengedi, hogy improvizáljunk.Ha húsosabban szeretjük több hússal készítjük, a többi hozzávaló mennyiségét is változtathatjuk. Ez általában nincs kőbe vésve, mint a sütés. Ennél fogva tehát, ha mindennel elkészültünk, akkor egy olyan méretű sütőedényre lesz szükségünk, amelybe a hozzávalók beleférnek, majd kezdődhet a rétegezés.

A sütőedényünket vékonyan kizsírozzuk (vagy érolajjal kikenjük). A főtt kelkáposztánk mennyiségének a felét az edény alján egyenletesen eloszlatjuk. Erre rátesszük a rizs felét, majd a darált húsból készült ragunkat. Következik a rizs második fele, végül a tetejére a kelkáposzta második fele. Minden réteget szépen elegyengetünk, kicsit meg is nyomkodjuk, hogy zömökebb legyen. Erre azért van szükség, hogy később a tálalásnál ne essen szét, ha kiszedjük a sütőedényből.

Ha a rétegek elkészültek, akkor a tetejét meglocsoljuk gazdagon a zsíros tejfölünkkel és az előmelegített 200 °C-os sütőbe toljuk légkeveréssel (gázon élén tűznél), majd ízlésünknek megfelelő színűre sütjük.

Igazából mivel már minden réteg puha és készen van a sütéssel nem az a célunk, hogy készre süssük, hiszen mondhatjuk, hogy már készen is van. A cél az, hogy kicsit összesüljön, illetve a tejföl kapjon egy kis színt, amelytől az íze is megváltozik.

Ha ízlésünk szerinti színűre sült a tejföl, akkor kivesszük a sütőből és adagokra vágva tálaljuk. Finom puha kenyér illik mellé.