Töltött dagadó

Ez megint egy olyan étel, amelyet gyerekkoromban sokszor ettem. Nagyon szeretem, talán azért is, mert hidegen is kitűnő, több napig is szívesen eszem. Elkészítése a hús felszúrása miatt egy kis kézügyességet igényel, de ezt leszámítva nagyon egyszerű az egész. A hús felszúrását rábízhatjuk a hentesre is, ha olyan helyen tudunk húst vásárolni, ahol még igazi hentes áll a pult másik felén.

Hozzávalók:

1 dagadó (jelen esetben 1 kg-os darab)

körülbelül 25 dkg vízbe áztatott és kinyomott zsemle vagy kenyér

1 nagy csokor petrezselyem zöldje

1 nagy fej vöröshagyma

2 db tojás

só, bors, őrölt kömény, ízlés szerint piros paprika

étolaj

Eszközök:

néhány hústű

egy rácsos aljú tepsi (ha nincs, akkor egy kisebb fajta tepsi)

Elkészítése:

Először is a dagadót kell felszúrni. Ezt olyan módon kell elvégezni, mint a csirkemájjal töltött csirkemell esetén, csak ez a hús kissé nagyobb darab. De a mozdulat ugyan az. Arra kell csak vigyázni, hogy lehetőleg ne lyukasszuk ki a húst, mert a töltelék kifolyik majd rajta. Ez sem akkora tragédia, csak szebb, ha nem lyukas.

Ha a húst felszúrtuk, akkor készíthetjük a tölteléket.

A töltelékhez egy serpenyőben étolajat melegítünk, majd beletesszük a finomra vágott vöröshagymát és megfuttatjuk rajta. Amikor a hagyma üvegesre pirult, akkor rátesszük a beáztatott és kinyomkodott zsemlét vagy kenyeret, majd szétnyomkodjuk az egészet. Közben lekapcsoljuk a tűzhelyet. Megfűszerezzük ízlésünk szerint, beleszórjuk a finomra vágott petrezselyem zöldjét. Eddigre lehűlt a serpenyőnk annyira, hogy a két tojást ha beleütjük, akkor nem lesz belőle rántotta. Ha a tojásokat belekevertük, akkor a töltelék elkészült. Kóstoljuk meg és sózzuk még ha kell, mert ez az utolsó lehetőségünk az ízesítésre.

Az elkészült töltelékünket a dagadónk belsejében lévő zsebbe tesszük, szépen eloszlatjuk teljes hosszában, majd hústű segítségével a zseb végét lezárjuk. Nekem most 2 tű kellett hozzá, de függ nyilván a zseb szájának nagyságától. Anyukám gyerekkoromban vastag fehér cérnával varrta be a zseb száját. Ha nincs hústűnk, akkor varrhatjuk is, de fogpiszkálóval, vagy eltört grillezéshez használatos bambusz nyárssal is elvégezhetjük ezt a mutatványt.

Az elkészült töltött húsunkat egy olyan tepsibe tesszük, aminek egy rács rakható az aljába. Megsüthető sima tepsiben is, csak arra kell vigyázni, hogy ne égjen le.

Öntünk a tepsibe pár korty vizet. A húst mindkét oldalán meglocsolgatjuk kevés étolajjal, megsózzuk, majd alufóliával lefedve a 170 °C-os előmelegített sütőbe tesszük és légkeveréssel 1,5 órán keresztül sütjük. Ennyi idő alatt a húsunk vajpuha lesz. Ha eltelt az ideje, akkor kivesszük, a biztonság kedvéért a végéből egy darabot levágva ellenőrizhetjük, hogy tényleg megsült, majd 10 percre alufólia nélkül visszatesszük a sütőbe 250 °C-ra és egy kicsit rápirítunk. Nem kell túlzásba vinni, mer ha túlzottan kiszárítjuk, akkor nem tudjuk majd elrágni.

Ha készen van, akkor pihentetjük egy negyed órát, majd vékonyan felszeletjük és krumplival, vagy éppen friss kenyérrel tálaljuk.

A dagadóról érdemes tudni, hogy az oldalas melletti lebernyeg, így előfordulhat, hogy amikor leválasztják, akkor az oldalasról csontos-porcos részek lesznek rajta. Éppen ezért fogyasztáskor figyeljünk, ha a húson volt ilyen rész, nehogy ráharapjunk.

Kiváló és ízletes fogás hidegtálra rakva is.

A töltelékkel más töltött húsok is készíthetőek, csirkecomb bőre alá is tölthetjük például. A töltelékbe ízlés szerint rakhatunk még felkockázott és kisütött bacont, gombát, májat, bármit, amit ízlésünk kíván.