Mediterrán sertéskaraj rizskrokettel

Mitől mediterrán? Egyszerűen olívaolajjal megkent, sóval és borssal ízesített grillezett karajszelet ratatouille-szerű zöldségraguval és rizskrokettel, hogy a rizs ne mindig ugyan úgy kerüljön az asztalra. Egy egyszerű fogás, ami a rendelkezésünkre álló zöldségekkel fantáziánk szerint variálható.

Hozzávalók (4-6 főre):

1 kg sertéskaraj

5 nagyobb darab paradicsom

2 nagyobb darab kápia vagy californiai paprika (piros színű)

1 jó nagy fej lilahagyma

2 kisebb darab padlizsán

1 gerezd fokhagyma

2 ágacska bazsalikom (8-10 levél)

1 csokor petrezselyem zöldje

20 dkg rizs

2 egész tojás

étolaj, zsemlemorzsa, olívaolaj, só, bors

Elkészítése:

Készítsük elő a zöldségeket. A paprikát csumázzuk ki, majd vágjuk kis darabokra (centiszer centis), a paradicsomot forrázzuk le, a héját húzzuk le, magházát távolítsuk el, majd a többi zöldséggel együtt a paprika darabok nagyságára aprítsuk fel. Fontos, hogy egyforma darabok legyenek a zöldségek, mert így szebb lesz az ételünk.

Egy megfelelő méretű serpenyőt tegyünk fel a tűzre, majd olívaolajon süssük meg a padlizsánt, közben sózzuk, borsozzuk. Ha szép színe van, öntsük ki az edényből. Következhet a hagyma, süssük meg olívaolajban, sózzuk, borsozzuk, ha kész, öntsük ki. A következő a paprika, ugyan úgy, mint az elődei. Ha a paprika megsült, akkor ezt már ne szedjük ki, hanem öntsük hozzá a paradicsomot, ha megfonnyadt, akkor tegyük vissza a padlizsánt és a hagymát is, ízesítsük vágott bazsalikommal, petrezselyemzölddel, apróra vágott fokhagymával. Alaposan keverjünk el mindent egymással, kóstoljuk meg, ha kell ízesítsük még és készen van.

Hasonló módon készül a francia lecsó is. Rakhatunk ételünkbe gombát, cukkinit, cukorborsót, zöldbabot, igazából bármit, amit ízlésünk kíván.

A karajból vágjunk vastag szeleteket (1,5-2 cm), kenjük meg alaposan olívaolajjal, majd sózzuk, borsozzuk és grillen süssük meg. Mielőtt megfordítjuk a hússzeletet a grillen, fordítsuk el merőlegesen saját magához képest, így szép, klasszikus grillnyomat lesz a húsunkon. A karaj nagyon hamar megsül, oldalanként kb 5 perc elég neki. Ne süssük túl, mert kiszárad és szívós, elrághatatlan lesz.

Készítsük el a rizskrokettet. Ez a saját kipróbált verzióm, nem is néztem utána, hogy más hogyan készíti. Úgy készítsük el, hogy a rizst hagyományos módon főzzük meg egy leveskocka kíséretében. A megfőtt rizst hagyjuk hűlni, majd keverjük el benne két tojás sárgáját és a tojások sóval felvert habját is dolgozzuk bele (ha túl lágy lenne, akkor keverjünk hozzá kevés zsemlemorzsát). Nedves kézzel formázzunk kroketteket, ezeket hempergessük meg zsemlemorzsában, majd bő forró olajban süssük ki. A megsült kroketteket papírtörlőre szedjük és a felesleges olajat lecsöpögtetjük.

Ha minden kész, következhet a tálalás.

A tányérra helyezünk 3 darab krokettet, 2 szelet grillezett húst, majd egy tálaló karika segítségével a zöldségragut. Ha mindent elrendezgettünk, akkor meglocsoljuk ételünket olívaolajjal és kész.

Steak karaj krokettel és tejszínes gombával

A kísérletezés vitt rá arra, hogy egy jó vastag karajszeletet grillen megsüssek. Minden húsevőnek ajánlom, hogy próbálja ki. Nagyon érdemes volt a kísérletbe belekezdeni és nyugodt szívvel ajánlhatom mindenkinek, aki szereti a grillezett húsokat. Ha időben vesszük le a grillről, akkor nem lesz száraz és fenomenális élményben lesz részünk. A krokett receptje V. Mártitól van és egyszerűen remek.

Hozzávalók (4 -átlagos étkű- személyre):

4 x 15 dkg-os karajszelet

25 dkg gomba

2,5 dl tejszín

1 csokor finomra vágott petrezselyemzöld

só, frissen őrölt bors

Kroketthez:

25 dkg főtt, áttört krumpli

1 tojás

5 dkg finomliszt

5 dkg reszelt sajt

só, bors, szerecsendió, petrezselyemzöld

zsemlemorzsa, étolaj

Elkészítése:

Az étel elkészítéséhez jó ha rendelkezünk bordás aljú grillserpenyővel, mert így tudunk csak szép mintát sütni a húsba. Ha nincs, akkor jó a sima serpenyő is, de akkor nem lesz annyira szép az étel, csak egyszerűen finom.

Az ételt a krokettel kezdjük, mert az tart tovább. A sós vízben puhára főtt krumplit áttörjük, majd a többi összetevőt hozzáadva összeállítjuk a krokett "tésztáját". Érdemes kis darabkát megkóstolni a fűszerezés miatt. Ha minden rendben vele, akkor egy evőkanál és a tenyerünk segítségével kb 2-3 dkg-os darabkákból hosszúkás formákat alakítunk ki úgy, hogy az evőkanalat bevizezzük, majd a másik tenyerünkbe dobjuk a tésztát, ismét felvesszük a kanállal. Ezt a folyamatot addig ismételjük, amíg hosszúkás, vastagabb, nudli formákat kapunk. Ezeket aztán jó fajta durva szemcséjű zsemlemorzsába forgatjuk és hűtőben pihentetjük egy negyed órát.

Ha kipihente magát, akkor bő olajban szép barnára sütjük.

Amíg a krokett pihen, készítsük el a tejszínes gombát. A gombát szeleteljük fel, majd kevés vaj és olívaolaj keverékében süssük zsírjára. Sózzuk, borsozzuk, majd öntsük fel tejszínnel. Szórjuk bele a petrezselyem zöldjét és forraljuk, míg besűrűsödik. Ne felejtsük sózni és borsozni.

Tegyük fel a bordás aljú grillserpenyőt a tűzre és addig hevítsük, míg füstölni kezd, nagyon forrónak kell lennie. Közben a hús széleinél végezzünk egy-egy metszést minden oldalon, hogy majd nem ugorjon össze a sütésnél. Vékonyan kenjük be étolajjal, majd sózzuk, őröljünk rá borsot és helyezzük a forró serpenyőbe. Most legyünk türelmesek, nem kell piszkálni, rázogatni. Ha elég forró volt  a serpenyő, biztosan nem fog beleragadni a hús. Nem mértem az időt, de pár perc múlva, amikor a szélén látjuk, hogy az alja megsült, megfordítjuk a húst. Szép csíkok láthatóak már ekkor a hús felületén. Várunk ugyan ennyi időt, majd 90°-kal elfordítjuk a húst a másik oldalára átfordítva, majd pár perc múlva még egyszer átfordítjuk a másik oldalára. Ezzel a módszerrel szép "grill mintát" kapunk. A karajt nagyon könnyű annyira kiszárítani, hogy csak folyadékkal lehessen megenni, így nagyon vigyázzunk arra, hogy nehogy túlsüssük. Mivel azonban a sertéshúst nem célszerű véresen fogyasztani, át kell sülnie teljesen a húsnak. A nyomkodási próbával tudjuk ellenőrizni, hogy a hús megfelelően átsült-e. Ha jól emlékszem, akkor Gordon Ramsay úgy mutatta, hogy az arc puhasága a véres, az áll félkemény tapintása a félig átsült, a homlok tapintása pedig a teljesen átsült. Ha megnyomjuk a hús tetejét és az olyan, mintha a homlokunkat nyomtuk volna meg, akkor elkészült.

Kivesszük a serpenyőből és pár percre félre tesszük, hogy kipihenje a fáradalmait.

Ha ügyesek voltunk, akkor a tejszínes gombával és a krokettel is pont időben vagyunk, így lehet tálalni. Érdemes kipróbálni, mert nagyon finom.

Ragacsos sült oldalas M sajtos burgonyalepénykével

Valamelyik nap sült oldalast készítettek egy főzős műsorban, talán a TV Paprikán, nem emlékszem már pontosan. A lényeg, hogy nagyon guszta volt az oldalas, amit sütöttek, de szokás szerint nem írtam le a receptet. Annyira nagyon guszta volt viszont, hogy muszáj volt "reprodukálnom" valahogy a dolgot, ezért nekiláttam. Igazából a pác az, ami érdekessé teszi ezt a sült oldalast. Sok minden kell hozzá, de érdemes vele szöszmötölni, mert nagyon finom, omlós, szaftos, puha, ragacsos hús a végeredmény.

Hozzávalók:

1 darab oldalas egyben (esetemben 1 kg körüli)

húspuhító fűszer

Páchoz:

1 nagy evőkanál méz (sima virágméz)

1 nagy evőkanál Worcestershire szósz (vagy szójaszósz)

1 púpozott evőkanál sűrített paradicsom

1 púpozott evőkanál ketchup

1 teáskanál csemege Piros Arany (ízlés szerint lehet csípős is)

1 nagyobb gerezd reszelt fokhagyma

1 csapott teáskanál só

csipet őrölt fekete bors

2 evőkanál étolaj

A burgonyalepénykéhez

50 dkg krumpli

2 púpozott evőkanál finomliszt

5 dkg reszelt sajt (ízlés szerint)

só

étolaj

Elkészítése:

Egyszerű étel ugyan, de időigényes. Tekintettel arra, hogy sajnos nem lehet teljes mértékben megbízni abban, hogy a hús, amit vásároltunk nem egy ezeréves, aggastyánként a végért könyörgő disznótól származik, így biztos, ami biztos alapon a szép nagy darab oldalast hintsük meg húspuhító sóval és hagyjuk állni egy-két órát. Ha biztosak vagyunk, hogy emberi léptékkel számolva normális korú volt a sertés, akitől a hús származik, akkor ezt a húspuhítást elhagyhatjuk (én inkább puhítottam).

Ha a húsunk készen áll a sütésre, akkor eljött az ideje, hogy összeállítsuk a pácot. Egy edénykében valamennyi hozzávalót összemelegítjük, így egy szép, homogén pácot kapunk, amely olyan, mint egy szép piros lágy kenőcs. Ezt a pácot a húsunkra kenjük mindenhol, bele is masszírozzuk kissé, majd egy vékonyan kiolajozott tepsibe tesszük az így összekent húst, öntünk mellé egy evőkanál vizet, majd lefedjük alufóliával és 170 °C-os alsó-felső sütésre állított sütőbe (gázon közepes fokozat körül) toljuk és ottfelejtjük 2 órán keresztül. Ahogy sül, időnként az alatta képződött finom levekkel meglocsolgatjuk.

Ha eltelt az idő, akkor elvileg a húsunk már puha kell, hogy legyen, ha nem lenne az, akkor folytassuk a dolgot addig, amíg puha nem lesz.

Ha puhának nyilvánítottuk a húst, akkor leszedjük róla az alufóliát, felcsavarjuk a maximumra a sütőt (vagy bekapcsoljuk a grillt, ha van) és hagyjuk kicsit pirulni a húst. Ezt ízlésünk szerint tegyük, de azért ne vigyük túlzásba, nehogy kiszárítsuk.

Ha a hús úgy néz ki, ahogy elképzeltük, akkor kivesszük a sütőből és 5 percig hagyjuk pihenni.

Miközben a hús sül bőven van idő arra, hogy elkészítsük a köretet, a sajtos burgonyalepénykéket.

A krumplit sós vízben megfőzzük, majd ha kihűlt, akkor áttörjük és a liszttel, valamint a reszelt sajttal összedolgozzuk. Ha nem volt elég sós a víz, amiben főztük, akkor utóízesítjük sóval.

Egy serpenyőben olajat melegítünk, majd tetszés szerinti mennyiségű anyagot szedünk a kezünkbe, golyót formálunk belőle, majd ellapítjuk, kis lepénykét formálunk és a forró olajban mindkét oldalát szép barnára sütjük.

A megsült oldalast felszeleteljük a csontok  mentén, majd a készre sült lepénykékkel tálaljuk.

Korianderrel hintett töltött csirkecomb grillezett polentával (puliszkával) és paradicsomos padlizsán raguval

Nem akartam csak egyszerűen sült csirke fűszerrel megszórni és simán megsütni a csirkecombot, ezért a korianderes fűszerezés mellett döntöttem. Nagyon szeretem a koriandert, teljesen véletlenül lettünk barátok, de sokszor használom. Nagyon kellemes illatú, aromás fűszer. Régóta szemezek már a puliszkával is, vagyis manapság divatosan polentának hívott kukoricakásával (milyen jó, hogy annyi ételnek, ami a magyar paraszti konyhában megtalálható volt korábban, a külföldről népszerűvé vált nevét használjuk, sokszor magyarul azt sem tudjuk, hogy mit jelent). Bár az az igazság, hogy a puliszka és én egyáltalán nem szerettük egymást, gyerekkoromból csupa rossz emlékem van róla. De ahogy öregszek változok, így megeszek olyan dolgokat is, amiket régen egyáltalán nem. Tehát az illatos korianderes csirkecombokat grillezett puliszkával tálaltam, mivel pedig megint volt pár padlizsán a kamrában, így készítettem belőle -jobb szó híján- ragut paradicsommal és hagymával. Sok hozzávalós étel, de egyszerűen elkészíthető, a csirkecomb sütése veszi el az időt igazából (láttam az egyik főzős műsorban, hogy 40 perc alatt megsütötték a csirkecombot, nekem még ez a "mutatvány" sosem sikerült ilyen gyorsan). A biztonság kedvéért azért dobáltam pár krumplit is a tepsibe, hogy ne szomorkodjanak a combok magukban...

Hozzávalók 4 személyre:

Csirkecombhoz:

4 darab egész csirkecomb

10 dkg zsírszalonna

2 szem vöröshagyma (1 nagyobb és egy kisebb)

4 darab száraz zsemle (vagy kenyér)

1-2 darab tojás

1 csokor petrezselyem zöldje

olívaolaj

só, bors, paprika, fél marék koriander mag

Polentához (puliszkához):

2,5 dl víz

1,5 dl zsíros tej

8 dkg étkezési kukoricadara

1 húsleves kocka

Paradicsomos padlizsán raguhoz:

1 kisebb padlizsán

4 darab paradicsom

1 szem lilahagyma

1 nagyobb gerezd fokhagyma

olívaolaj

só, bors, kakukkfű

Elkészítése:

Érdemes a csirkét berakni a sütőbe, mert annak bőven mérik az időt. Ha valaki nem szereti a töltött csirkecombot, akkor a töltelék nélkül készítse, bár szerintem az egyik legfinomabb étel a világon a töltött csirkecomb. A töltelék úgy készül, hogy a szalonnát felcsíkozzuk és az egyik csíkot kivesszük a sorból, amit nagyon apróra feldarabolunk. Ennek az aprított szalonnának kisütjük a zsírját, majd rátesszük az egyik vöröshagymát, amit finomra vágtunk. Ha üveges a hagyma, akkor mehet rá a petrezselyem zöldje, amit finomra vágtunk, majd a vízbe áztatott és kinyomkodott zsemle (kenyér is jó, ha az van otthon). A tüzet elzárhatjuk már ilyenkor.

Paprikával adunk egy kis színt neki (ez ízlés szerint elhagyható belőle), majd borsozzuk, sózzuk és ráütünk egy tojást, amivel szépen eldolgozzuk. Ha nagyon száraz lenne, akkor ráütünk még egy tojást. Dúsíthatjuk ezt a tölteléket májjal, gombával, ízlésünk szerint. Ez a töltelék mehetne egész töltött csirkébe, húslevesbe (felénk megfőzik a fövő húsleves tetején a celofánba csomagolt tölteléket, amit aztán felszeletelnek és a leves mellé betétként kínálják, az állaga olyasmi, mint a knédli), most csirkecomb lett vele megtöltve. Ha sok lenne a töltelék, akkor a tepsiben a hús mellé kell tenni és szépen megsül, nagyon finom külön is. A töltelékkel megtöltjük a combokat. A comb alsó része felől a bőrt felhúzzuk, ráhalmozzuk a tölteléket a húsra, majd visszahúzzuk a bőrt.

A húst aztán tepsibe tesszük, majd mozsárban sóval összetört koriander maggal fűszerezzük. Meglocsoljuk olívaolajjal, teszünk pár szelet szalonna csíkot a tetejére, majd alufóliával lefedjük a tepsit és a forró sütőbe toljuk. Én alsó-felső sütésen, légkeverés nélkül, 220 °C-on sütöttem egy bő órát, mire a hús megpuhult, majd felső grill alatt még 20 percig sütöttem, hogy a bőre szépen megpiruljon. A tepsibe a hús mellé dobálhatunk nagyobb darabokra aprított krumplit, ami sózunk, olívaolajjal meglocsolunk és a hús mellett szépen megsül.

Amíg a hús sül a sütőben, készítsük el a puliszkát. Annak idején dédi mama nem csinált ilyet a puliszkával, akkor mézzel és tejjel locsolták le és tányérból egyszerűen megették, de most adunk a flancnak és grillezni fogjuk. Ettől rögtön olyan érzésünk lesz, mintha étterembe mentünk volna...

Szóval a vizet feltesszük főni, ha felforrt, akkor beledobunk egy húsleves kockát, amit szépen elkevergetünk, hogy feloldódjon benne. Ha van esetleg kis maradék húslevesünk, az még jobb, akkor abból vegyünk 2,5 dl-t. Ha kész a leves alapunk, akkor beleöntjük a tejet, majd miközben forr állandó kevergetés mellett belehintjük a kukoricadarát. Vannak, akik fél órát főzik ilyenkor, de nem kell ilyen sokáig főzni. Ha benne van a dara a folyadékban, akkor picit mérsékeljük a hőt, majd 5 percig főzzük az ételt. A dara megdagad, vigyázni kell, mert nagyon "köpködni" fog fövés közben. Szükségünk lesz egy edényre, amibe majd formára hűtjük a puliszkát. Én egy alacsony falú műanyag edénybe öntöttem, amit előtte vékonyan kiolajoztam. Mindegy mibe rakjuk, csak olajozzuk ki, mert nem fogjuk tudni majd kiszedni. Minél kisebb edénybe tesszük, annál magasabb lesz a kész puliszka, így ez a lépés ízlésünk szerinti.

Ha a kiolajozott edénybe öntöttük a puliszkát, akkor hagyjuk kihűlni.

A kihűlt puliszkát az edényből kiborítjuk, majd tetszőleges darabokra vágjuk és grillserpenyőben megsütjük. Ez csak esztétikai célt szolgál, mert nagyon gusztusos, ha a grilltől csíkok sülnek bele. Ha nincs grillserpenyőnk, akkor sima serpenyőben mindkét oldalának adunk egy kis színt. Ezzel a puliszka készen van. Következhet a padlizsán.

Miután a padlizsán paradicsommal készül és szerintem gusztustalan a paradicsom pöndörödő héja az ételben, az első lépés, hogy leforrázzuk a paradicsomot, hogy megszabaduljunk a héjától. A paradicsom héja egyébként is emészthetetlen a gyomor számára és semmi értékes tápanyag nincs benne, így ne sajnáljuk (egyébként is lucullus fajtájú paradicsomom volt, aminek különösen vastag a héja). Szóval a hámozott paradicsomot feldaraboljuk, nagyobb kockákra vágjuk. A padlizsánt hasonló méretűre vágjuk, ugyan így járunk el a lilahagyma esetében is. Egy serpenyőbe olívaolajat öntünk, majd beletesszük a hagymát és megfonnyasztjuk. A hagymát követi a padlizsán, aminek ha szép arany színe lesz, akkor hozzáadjuk a paradicsomot is. Fűszerezzük és aprítunk bele fokhagymát. Ennyi az egész.

Ha a csirkecombok megsültek (amit ellenőrizhetünk is, ha megszúrjuk és véres lé folyik ki belőle, akkor még nyers), akkor tányérra tesszük, kis formába nyomkodunk a paradicsomos padlizsánból, ami a csirkecomb mellé kerül, majd néhány szelet, a grilltől csíkosra sült puliszka darabot teszünk mellé és fogyaszthatjuk is.

Flekken

Itt a grillszezon és itt van hozzá egy recept. Természetesen benn a konyhában is elkészíthető, de akkor lesz nagyon autentikus, ha nem grillserpenyőben sütjük meg a húst, hanem a szabadban.

Hozzávalók:

személyenként 2 vastagabb szelet (0,5-1 cm) tarja

mustár

őrölt fekete bors

grill fűszerkeverék

étolaj

Elkészítése:

A húst érdemes pácolni. A pác roppant egyszerű. A szeletelt húsokat meghintjük borssal, majd vastagon megkenjük mustárral és meglocsoljuk étolajjal. Ha egy-két napig hagyjuk a pácban, akkor így eláll, azonban minél többet áll, annál finomabb lesz. Akár egy hétig is pácolhatjuk, ekkor azonban úgy tegyük a hűtőbe, hogy az edénybe, amibe a pácolt húst tettük, annyi olajat öntsünk, hogy a húst teljesen elfedje. Mivel a hús a levegőtől romlik meg, az olaj elzárja a levegőtől, így semmi baja nem lesz, viszont átveszi a pác ízét. A pácba rakhatunk ízlésünknek megfelelően fokhagymát, babért, más fűszereket, viszont sót ne tegyünk bele. A só kivonja a vizet a húsból, így az értékes nedvek tűnhetnek így el, amely miatt a sültünk nagyon kemény és száraz lehet.

A pácolt húsunkat sütés előtt ízesítsük meg. Ez lehet készen kapható grill (flekken) fűszer, amivel mindkét oldalát meghintjük és fél órát állni hagyjuk majd sütjük. Ha nincs ilyen fűszerünk, akkor vagy csak sózzuk, vagy összeállíthatunk magunknak fűszerkeveréket. Ebben a fűszerkeverékben lehet só, bors, paprika, fokhagyma só, szárított szurokfű, kakukkfű. Minden ízlésünk szerint.

A húst a felmelegített, forró grillre (grillrácsra, grillserpenyőbe) rakjuk és néhány perc alatt átsütjük.

Ha a hús megsült leszedjük a grillről, majd pár percig pihentetjük.

Vigyázzunk arra, hogy a húst ne szúrjuk meg villával sütés közben, miközben megfordítjuk, mert kifolynak belőle az értékes nedvek.

Kínálhatjuk krumplipürével, hajában sült krumplival, sült krumplival, friss kenyérrel. Adhatunk mellé savanyúságot és finom vörösbort.

Sült oldalas

Az oldalas nem túl "elegáns" része a sertésnek, de annál finomabb. Nagyon sokféle módon lehet elkészíteni, én most hagyományosan, zsírban sütöttem meg fokhagymával. Ennek az elkészítési módnak nagy előnye, hogy a kihűlt hús zsírjába fagyva a hűtőben nagyon sokáig eláll (régi hústartósítási eljárás) és ez a zsír rendkívül finom kenyérre kenve. Az elkészítése nagyon egyszerű.

Hozzávalók:

sertés oldalas (akkor szép, ha jó sok hús van rajta, az sem baj, ha zsíros is egy kicsit, mert annál jobb az íze)

sertészsír

fokhagyma

víz

só, bors

Elkészítése:

Egy nagyobbacska, inkább nagyobb átmérőjű, mint magas falú lábasra, esetleg serpenyőre van szükségünk, aminek lehetőleg van fedője is. Első lépésként megolvasztjuk a sertészsírt. Mennyiséget sem a húsra, sem a zsírra, sem egyéb más dologra nem írtam, mert nem nagyon lehet. Egy személyre 25 dkg oldalas is elég lehet, de mivel eláll, így bátran lehet nagyobb mennyiségben is készíteni. A zsír mennyisége sem meghatározható, hiszen nagyon finom lesz, ha a kész zsír újra kifagy, mert kenyérre kenve megehető reggelire, vacsorára, így minél több zsírral készítjük, annál több ilyen ízletes zsírunk lesz. Olajjal nem jó! Nehogy étolajjal próbálkozzunk! Tehát megolvasztjuk a zsírt. Ha már elolvadt az edényünkben, akkor rátesszük az oldalast. Eszünkbe ne jusson kicsontozni! Annyit tegyünk meg vele, hogy ne egyben tegyük a zsírba, hanem a csontok mellett elvágva daraboljuk fel, de mást nem kell vele csinálni. Ha benne van a zsírban az oldalas, akkor süssük, forgassuk, hogy minden oldala kapjon egy kis színt. Miközben süldögél, pucoljuk meg a fokhagymát. Ízlés szerint. Bátran lehet bele tenni, mert nem tudjuk vele elrontani. Egy kg oldalashoz egy szűk marék fokhagyma nyugodtan mehet. Egyben is mehet bele, de felvághatjuk, darabolhatjuk, ízlésünk szerint. Ha beledobtuk a fokhagymát és a húsnak is szép színe van már, akkor löttyintünk rá egy kevés vizet, 1-2 dl-t maximum, minél több a hús, annál többet, majd a tűzhelyet takarékra tesszük és addig pároljuk fedő alatt, ameddig a hús megpuhul. Sózzuk és borsozzuk. Igazából akkor van kész, ha a csont kifordul a húsból, akkor már biztosan megpuhult. Ha nagyon zsírjára sülne és még nem puhult meg, akkor pótoljunk egy kevés vizet, csak egy löttyintésnyit.

Frissen elkészülve a körete lehet az egyszerű tört krumpli, párolt rizs, de a krumplipürés is illik mellé, esetleg savanyúság. A legfinomabb azonban kétségtelenül friss, langyos, puha kenyérrel és egy pohárka vörösborral.