Töltött cukkini

Manapság már minden hónapban lehet kapni mindent, így nem kuriózum a téli időszakban nyári zöldségeket kapni. Ez egy vega étel, de hússal is elkészíthető, így a nem vegák is örömüket lelhetik benne. A töltelék variálható, ez most szójagranulátummal készült, de lehet gombával, lecsóval, akármivel is. Csak a fantáziánk szab határt a dolognak...

Hozzávalók (2-4 főre, étvágytól függően):

2 közepes méretű cukkini

1 nagyobb fej hagyma

2 közepes szem paradicsom

szójagranulátum (kb 5 dkg)

20 dkg reszelt sajt (ízlés szerint)

1 evőkanál sűrített paradicsom

só, bors, őrölt kömény, római kömény, fűszerpaprika, csilipehely

Elkészítése:

Mielőtt elkezdjük az ételt, a szójagranulátumot kell felhasználóbaráttá tenni. Ez azt jelenti, hogy vizet forralunk és a granulátumot 10-15 percig főzzük lobogó vízben. A vizet ízesítjük sóval, leveskockával, vegetával, bármi olyannal, amit szeretünk és sót tartalmaz. Ha az idő eltelt, a granulátum szépen megduzzad és úgy fog kinézni, mintha darált hús lenne. Leszűrjük, kinyomkodjuk a levét és kezdődhet a főzés.

A cukkiniket félbe vágjuk és a közepébe egy kanállal vájatot készítünk, ez lesz a töltelék helye. Ha zsenge a cukkini, akkor a magok is mehetnek, ha nagyobb és a magok is nagyok, akkor azoktól váljunk meg.

A hagymát ízlés szerint felvágjuk, olívaolajon megfuttatjuk, ha szép színe van, rátesszük a sűrített paradicsomot, kicsit lepirítjuk, megszórjuk egy kevés őrölt fűszerpaprikával, majd rátesszük a granulátumot, a cukkini kivájt húsát feldarabolva és felöntjük pici vízzel. A paradicsomot felkockázzuk (akit zavar a héja, forrázza le és tisztítsa meg) és mehet rá. Borsot tekerünk rá, főzzük pár percet, hogy a paradicsom megpuhuljon kicsit, essen össze az egész, de nem kell szétfőzni. Ezért nem is kell rá sok víz, hogy egy inkább sűrűbb állagú ragut kapjunk. Csilipehely, kóstolás után só, római kömény (óvatosan, mert elviheti az íze) és készen is vagyunk.

Az előkészített cukkini felekbe töltjük a tölteléket, megszórjuk a sajttal, majd berakjuk a 180 °C-os sütőbe 15 percre, végül a grill alatt tartjuk pár percet, hogy a sajtnak színe legyen és készen is vagyunk.

Gyors, egyszerű, laktató vega vacsi.

Karalábéból, vagy más, tölthető zöldségből is készülhet.

Krémes hullámos krumplitorta

Nem tudtam nevet adni ennek az ételnek. Kicsit fura, de szokatlansága meglepő finomsággal párosul. Az interneten láttam, majd változtattam rajta és elkészítettem. Mindig ugyan azokat az ételeket készítjük krumpliból, de lehet máshogyan is tekinteni rá, nem csak megszokásból. A receptet formálhatjuk tovább ízlésünknek megfelelően, ez tipikusan az az étel, amely elbírja a saját ötleteinket (szalonna, hús, zöldségek). Ez egy alap, egyszerű, gyors, finom. Magában is fogyasztható, de kitűnő köret húsok mellé. Csak nem tudom minek nevezzem el...

Vega recept.

Hozzávalók (egy kb 30 cm átmérőjű pitesütő formához, 4-6 személyre):

6-8 nagyobb szem krumpli

3 dl natúr görög joghurt (a sima nem jó, akkor inkább 12 %-os tejföl)

3 evőkanál finomliszt

3 egész tojás

1,5 dl étolaj

1/2 zacskó sütőpor

1 teáskanál só

olívaolaj

bors

Elkészítése:

A krumplit megtisztítjuk, majd 2*2 cm-es darabokra vágjuk hullámosan vágó késsel (mert úgy jobban néz ki, ha nincs, akkor sima kés is jó). Célszerű a felvágott krumplikat a sütőtálba próbálni, hogy tudjuk elég lesz-e, ha majdnem a pereméig ér, akkor elég lesz.

Elkészítjük a szószt (itt szárnyalhat a fantázia...). A joghurtot, lisztet, tojásokat, étolajat, sütőport, sót és frissen őrölt borsot csomómentesre keverjük, majd a krumplira öntjük, alaposan összeforgatjuk és az olívaolajjal kikent sütőformába rakjuk. Szépen elegyengetjük, majd az előmelegített 160 °C-os sütőbe toljuk kb 45-60 percre. Nem lehet pontos időt mondani, mert a krumplitól függ, hogy milyen gyorsan puhul. 45 perc azért eséllyel kell, ekkor egy kés hegyét beleszúrjuk, ha beleszalad, akkor már puha. Ha a krumpli már puha, de a teteje még nem elég színes, akkor magasabbra vesszük a hőt és pirítjuk egy kicsit (itt megint mehetünk ízlésünk szerint, akár mehet rá reszelt parmezán pl).

Igazából ennyi. Magában, vagy köretként. Vagy tortának olyannak, aki nem szereti az édességet. Nem? De...