Fokhagymás paradicsomos csirkecomb

Nem akartam már megint sült csirkecombot készíteni, valami igazán puha, szaftos, mártásos dologban gondoltam. Eszembe jutott ez a recept, amit egyszer már elkészítettem, amikor még nem volt blogom és nem csirkecombbal, hanem karajjal. Elkészítettem hát. Ez egy igazán kényeztető húsétel. Annyira megpuhult a hús, hogy amikor ki akartam szedni a serpenyőből a tálaláshoz, két részre esett. Szinte rágni sem kellett, annyira omlós volt. Érdemes kipróbálni.

Hozzávalók (4 személyre):

4 nagyobbacska egész csirkecomb

4 ducibb gerezd fokhagyma

1 kis doboz sűrített paradicsom

2 evőkanál finomliszt

1 dl fehérbor ízlés szerint (esetemben: tokaji furmint)

1 dl zsíros tejszín

étolaj, olívaolaj, víz

só, bors, húsleves kocka

Elkészítése:

A combokat sózzuk be, majd felhevített serpenyőbe töltsünk kevés étolajat és hirtelen süssük meg a húsdarabok mindkét oldalát a lehető legnagyobb tűznél. A combok bőrét ízlésünk szerint le is húzhatjuk. Az elősütött combokat tegyük félre. A visszamaradt zsiradékhoz adjunk egy kevés olívaolajat, vegyük le a hőfokot és tegyük bele a fokhagymát, amit lereszeltünk, összenyomtuk, teljesen mindegy, ez is ízlésünk dolga. Azért kell lejjebb venni a hőt, nehogy megkapjuk a fokhagymát, mert megkeseredhet és elrontja az egész ételt. Célunk az, hogy az olaj átvegye a fokhagyma aromáját. Pár percig süssük a fokhagymát, majd tegyük bele a sűrített paradicsomot az olajba és süssük így is pár percet, ezzel a püré elveszíti az erősebb, savanykás ízét. Pár perc elteltével hintsük rá a lisztet, pár percig pirítsuk, majd öntsük fel a fél liter vízből és egy húsleveskockából készült levünkkel (rendes húslevest is használhatunk, ha éppen van). Keverjük el, majd forraljuk pár percet és szűrjük le.

Amit kapunk, egy paradicsomos, fokhagymás, mártás sűrűségű alap, amibe visszapakoljuk a csirkecombokat, beleöntjük a bort, majd közepes hőfokon pároljuk, amíg a hús teljesen megpuhul, egészen addig, amíg magától kifordul belőle a csont. Ez az idő a hús minőségétől függ, nagyjából egy óra kell neki.

Ha a hús megpuhult, akkor hozzáöntjük a mártáshoz a tejszínt, amivel forraljuk még pár percet és tálalhatjuk az ételt.

Nagy gondban voltam, hogy mi legyen a körete az ételnek. Gondoltam főzök hozzá metéltet, esetleg spagettit, valamiért tésztában gondolkodtam és nem rizsben, krumpliban. Aztán eszembe jutott a jó öreg tarhonya. Miért ne? Így tarhonyát készítettem hozzá és kiválóan összeillettek (Tarhonya elkészítése: öntsünk kevés olajat az edény aljára, majd ha felmelegedett, akkor szórjunk rá 25 dkg tarhonyát. Folyamatosan legyen rajta a szemünk és sűrűn kevergessük addig, amíg szép barna színűre pirulnak a szemek. Ha megvan a kívánt szín, akkor öntsük fel két és félszeres mennyiségű forró vízzel, sózzuk meg, fedjük le az edényt, a tüzet vegyük olyan picire, hogy éppen pötyögjön és szépen lassan fűzzük meg a tésztát.)

Tálaláskor egy tányérra halmozzuk a tarhonyát, majd ráfektetünk egy combot és gazdagon megöntözzük a finom szósszal.

Pásztortarhonya

Gyermekkorom  menzás emlékeiből rémlett fel minap ez az étel. Az is eszembe jutott, hogy mivel nem szeretem a lecsót, főleg a menzait (a pöndörödő paradicsom- és paprika héja miatt) nem volt a kedvencem ez az étel annak idején. Beleborították az üveges konzerv lecsót, belefőzték a legolcsóbb főzőkolbászt és csodálkozva tapasztalták, hogy alig ette meg valaki (mondjuk az iskolai menzán most is lehetne mit változtatni, ahogy hallom a színvonalat).

Valamiért, talán nosztalgiából, de mégis beugrott ez az étel, gondoltam egyet és nekiláttam. Kolbász ugyan nem volt bele, de volt szalonna, sertéscomb. Én lecsó nélkül készítettem, de ez csak ízlés dolga, aki szereti a pörköltet készítheti lecsósan és teljesen autentikus és persze retro lesz az egész. Ha nyáron jutott volna eszembe, akkor biztos bográcsban készítem el, de a tűzhelyen is kiváló volt. Jobban ízlett, mint annak idején, az biztos...

Hozzávalók:

25 dkg tarhonya tészta

30 dkg sertés comb

10 dkg szalonna (sima füstölt zsírszalonna, vagy ízlés szerint bármilyen)

25 dkg krumpli

1 nagy fej vöröshagyma

só, bors, paprika, kömény, ételízesítő (húsleves kocka)

víz

Elkészítése:

Előkészítjük a hozzávalókat. A hagymát finomra, a szalonnát apró kockákra vágjuk, a krumplit és a húst is felkockázzuk, majd kezdődhet a főzés.

Két lábasra lesz szükség. Az egyikben készítjük a pörköltet, a másikban a tésztát a krumplival. Ez az edény legyen nagyobb, mert a végén ebben állítjuk majd össze az ételt.

Tehát a nagyobbik edénybe tesszük a szalonna felét. Kiolvasztjuk a zsírját, majd ráöntjük a tarhonyát és megpirítjuk (ha van kolbászunk és tennénk bele, akkor a szalonnával együtt olvasszuk ki a zsírját). Addig pirítjuk a tarhonyát, míg szép, mélybarna színe lesz. Oda kell rá figyelni, kavargatni kell, nehogy lekapjon. Ha ízlésünk szerint lepirult a tarhonya a szalonna zsírjában, akkor felöntjük forró vízzel. Vigyázzunk, mert minden nagyon forró! Mondanám, hogy kétszeres mennyiségű víz kell hozzá, de pontosan nem lehet meghatározni, mert később a krumpli miatt úgyis kell még hozzá víz. Ha felöntöttük vízzel, akkor fedő alatt csendes tűzön hagyjuk főni. Ha a tarhonya félig megpuhult, akkor beletesszük a krumplit, majd adunk még hozzá vizet, de csak annyit, hogy a krumpli főni tudjon, de ne áztassuk el, ne csináljunk tarhonya levest. Szépen csendesen fedő alatt főzzük puhára a tésztát a krumplival. Sózzuk meg gyengéden, mert a szalonna is sós, illetve jön még bele a pörkölt is, ami ízesíti, gazdagítja majd.

A másik edényben közben tegyük oda a pörköltet. A szalonna másik felét tegyük az edénybe, olvasszuk ki a zsírját, majd a hagymát dinszteljük meg rajta. Ha a hagyma színt kapott, akkor mehet rá a hús, amivel átforgatjuk, hintsük meg paprikával, keverjük el, majd öntsük fel kevés vízzel. Ízesítsük sóval (ételízesítővel, húsleves kockával), őrölt borssal és őrölt köménnyel, majd főzzük meg a pörköltet. Aki szereti készítse lecsósan, vagy a végén borítson bele egy üveg konzerv lecsót (de ne boltit).

Ha a pörkölt is készen van, akkor öntsük rá a tésztás krumplira, forgassuk össze és tálalhatunk is. A végén az étel legyen szaftos, de ne ússzon semmilyen lében, akkor lesz nagyon finom.

Kiválóan illik hozzá egy kis savanyúság és egy kis száraz vörösbor.