Hozzávalók (4-6 személyre):
25 dkg tészta (esetemben szarvacska, de bármilyen maradék, hasonló fajta tészta megteszi)
15+5 dkg trappista sajt
4 dl zsíros tej
5 dkg vaj
3 evőkanál finomliszt
só, bors, ízlés szerint reszelt szerecsendió
zsemlemorzsa
Elkészítése:
Tegyük oda a tésztát főni, mert mire megfő, addigra a többi dologgal is végzünk és pillanatok alatt készen leszünk. Szóval a tészta bő sós vízben mehet főni.
Az egész étel alapja a sajtmártás, amely egy egyszerű besamellel indul. A vajat feltesszük egy serpenyőben a tűzhelyre, majd ha elolvadt, akkor rászórjuk a lisztet. Világos zsemleszínűre pirítjuk néhány perc alatt, nem kell sötétebbre, mert a besamel úgy szép, ha világos színű. Ezt követően apránként hozzáadjuk a tejet (van aki megmelegíti, én nem szoktam), közben egy habverővel folyamatosan kevergetjük, hogy ne legyen csomós. Ha szépen beledolgoztuk az összes tejet, akkor egy sűrűn folyós, gazdag alap fehér színű mártást kapunk, ez a besamel. Visszatesszük a tűzhelyre, de csak kis lángon, majd beleszórunk 15 dkg reszelt trappistát és eldolgozzuk benne. A sajt szépen elolvad majd, egy krémesen nyúlós mártást kapunk. Sózzuk, borsozzuk, ízlés szerint mehet bele egy kis reszelt szerecsendió. Érdemes megkóstolni, hogy korrigálhassunk az ízén, ha szükséges.
Ha ezzel az egész művelettel készen vagyunk, akkor elvileg a tésztánk is megfőtt és alig várja, hogy találkozzon a mártásával és boldogan egyesüljenek a forró sütőben. Hogy örömet okozzunk neki, kapcsoljuk be a sütőt alsó-felső sütési módban 200 °C-ra (gázon nagy fokozatra).
A kifőtt tésztát alaposan forgassuk össze a tésztával, majd az egészet tegyük át egy megfelelő méretű sütőedénybe, amit előtte vékonyan kikentünk olívaolajjal. A tetejét nagyjából igazítsuk el, szórjuk meg a maradék 5 dkg reszelt sajttal és hintsük meg durva szemű zsemlemorzsával (a házi készítésű lenne a legjobb, ha van valakinek), majd toljuk be a sütőbe nagyjából 15 percre. Igazából ennyi idő elég neki, hogy összesüljön az egész és a tetején kapjon egy szép aranybarna színt, valamint kissé ropogóssá váljék. Néha pillantsunk azért rá, nehogy meglepetés érjen és esetleg túlzottan megpiruljon.
Ennyi. Tálalhatjuk is. Fél óra alatt készen van a finom vacsora.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése