Húsleves

Megint vasárnap. Ma húslevest főztem, sertéspörköltet nokedlival, megcsináltam a csirkemájjal töltött csirkemellet, így már fényképeket is tudtam feltölteni. Süteményként az ízes buktára esett a választás, ami könnyen és gyorsan elkészíthető. Mivel a kelt tészták pár nap után már nem annyira finomak, így almás muffint is sütöttem, mert az pár napig úgy eláll, hogy teljesen friss marad.

A májról eszembe jut, hogy miért is nem szeretem annyira a belsőségeket. Lehet, hogy azért, mert igazából olyan sok fajtát nem is kóstoltam még, vagy ha igen, akkor olyan régen, hogy nem is nagyon emlékszem már rá. Itt van például a sertés agyvelő. 20 éve ettem utoljára és valahogy nem hiányzott, pedig olyan sok jót lehet hallani róla. Lehet egyszer rászánom magam újra. A pörkölt más. Azt sűrűbben készíti az ember, sokféle húsból lehet készíteni, másrészt pedig sokféle más ételnek lehet az alapja. Például a gulyásnak, a palóclevesnek, a székelykáposztának. Életem legfinomabb pörköltje borjúból készült. Nem én főztem, csak ettem, de óriási élmény volt. A finom, puha, omlós hús, a kitűnő fűszerezés és a selymes szaft. Tökéletes pörkölt volt, nem tudom, hogy eszek-e még valaha olyan finom pörköltet.

Sokat gondolkodtam, hogy a húslevest leírjam-e. De azért is kezdtem ebbe az egész írásba, hogy mindenféle ételt leírjak, az egyszerűtől a bonyolultig. Sokan félnek a húslevestől, pedig roppant könnyű elkészíteni, csak időigényes.

Hozzávalók:

Hús: igazából bármilyen lehet. Sertés, marha, szárnyas. Ez a mai leves csirkéből készült, tehát egy csirke. Ha valaki nem szereti a végén a főtt húst, akkor érdemes kicsontozni a madarat és a nemesebb részeket külön elrakni, amelyből más ételek készülhetnek (combja és melle), az aprólék pedig mehet a levesbe. Minél több a hús, húsos csont a levesben, annál finomabb lesz. Ha marhából csináljuk, akkor a végén készíthetünk vadas mártást a zöldségekből, így rögtön kétféle ételünk lehet.

Leveszöldség: Mivel húslevest nem igazán lehet egy tányérnyi mennyiségben főzni, így nagy fazékban tesszük oda, amelyben a hús mellé rendkívül fontos, hogy elég zöldség is legyen. Négy alapvető zöldség kell hozzá, a többi lehet opció. A négy alapvető zöldség pedig a sárgarépa, a petrezselyemgyökér, a karalábé és a zeller. Ezeken kívül mehet bele gomba, zöldborsó, paszternák, kelkáposzta, paradicsom, paprika, petrezselyem zöldje, vöröshagyma, fokhagyma, krumpli. Ízlésünk szerint, de mértékkel.

Fűszerek: alapvetően kétféle fűszer kell hozzá, a szemes fekete bors és só. Persze lehet bele tenni ételízesítőket, leveskockát, van, aki pár szál friss kakukkfűvel bolondítja meg, ez mind ízlésünk szerint. Ha jó minőségű a hús és finom a zöldség, akkor a bors és a só is jó ízt ad majd a levesnek.

Elkészítése:

A húsokat megmossuk, ha úgy gondoljuk, vagy nem elég nagy a fazekunk, akkor feldaraboljuk, de csak rusztikusan. Alapvető fontosságú, hogy a fazékba hideg vizet teszünk, majd a hideg vízbe tesszük a húsokat és így tesszük oda főni. Ahogy szokták mondani, ha hideg vízbe tesszük oda a húst, akkor a lének lesz jobb íze, ha forrásban lévő vízbe tesszük bele a húst, akkor a húsnak lesz jobb íze. Ebben az esetben jó ízű lét akarunk kapni (ami persze nem azt jelenti, hogy a hús nem lesz finom), így hideg vízben kezdődik a dolog. Ha a tűzön van a fazekunk a hideg vízzel és a hússal, akkor felforraljuk. Általában habja lesz, mire felfő a víz. Van, aki ezt a lét leönti és újra kezdi tiszta hideg vízzel, de elég, ha leszedjük a habját egy kis méretű szűrővel, de akár egy kanállal is lehalászhatjuk.

Ameddig fő a lé, addig megpucoljuk a zöldségeket és nagyobb darabokra vágjuk. Ha a lé felfőtt és lehaboztuk, akkor mehetnek bele a zöldségek. Ha a zöldségek is benne vannak, akkor 10-15 darab szemes borsot teszünk bele, takarékra vesszük a tüzet és szépen, lassan, gyöngyözve forraljuk a lét több órán keresztül. Ez a több óra minimum 3, de akár 6 óra is lehet, amelyet a hús fajtája is befolyásol. Alap igazság azonban, hogy minél többet fő, annál több íz fő ki a húsból és a zöldségekből és annál finomabb lesz a leves a végére.

A sót (vagy ételízesítőt, leveskockát) kb. 1 óra főzés után szoktam a levesbe rakni, de ennek a mennyisége nem meghatározható. Kezdjünk egy evőkanál sóval, aztán többször kóstoljuk meg a levest és ha kell, akkor sózzuk még. Vegyük figyelembe azonban azt, hogy a lé mennyisége a főzés során csökken, így az íze is koncentrálódik.

Ha eltelt az ideje, akkor finom szűrőn és esetleg gézlapokon szűrjük át a levest. Önthetjük is a fazékból, de tisztább lét kapunk, ha miután befejeztük a főzést, akkor 10 percet várunk, majd merőkanállal szűrjük át.

Ízlésünknek megfelelőn főzzük ki a levestésztát.

Kiszedjük azokat a zöldségeket, amelyeket meg akarunk enni, majd a kifőtt tésztával csészébe vagy tányérba szedjük és forrón fogyasztjuk.