Miután nehéz akkora kelkáposztát venni, amekkorát biztosan elhasznál az ember mondjuk egy rakott kelkáposztához, így a maradék káposztából készíthetünk például főzeléket. Ez egy rendkívül gyorsan elkészülő főzelék, körülbelül fél óra kell hozzá.
Hozzávalók:
kelkáposzta (ami maradt, vagy egy kis fej)
pár szem krumpli (a káposzta mennyisége határozza meg, nem kell túl sok, mert ez csak kísérője a káposztának)
pár gerezd fokhagyma
finomliszt, zsír (vagy étolaj)
só (leveskocka, ételízesítő), bors, őrölt vagy egész kömény ízlés szerint, piros paprika
Elkészítése:
Nem tudom, hogy csak "népi megfigyelés-e", de
mivel a kelkáposzta eléggé puffasztó dolog, amin a fűszerezéskor a
köménnyel segítünk, van még egy trükk ennek csökkentésére. Ez pedig az,
hogy a kelkáposztát leforrázzuk. Én így tanultam, láttam annak idején,
hogy a felcsíkozott kelkáposztát forrásban lévő vízzel leforrázzuk. Ha
leforráztuk, akkor tiszta vízben odatesszük főni a kockákra darabolt
krumplival. Annyi vízben, amennyi éppen ellepi. Ha valaki nem akar ezzel
szöszmötölni, akkor ezt a lépést hagyja ki, nekem bevált. Miközben
főzzük belenyomunk 2-3 gerezd fokhagymát, sózzuk (vagy ízesítjük, ahogy
szeretnénk), borsozzuk, köményt teszünk bele. Ameddig fő, előkészítjük a
rántásunkat. 2-3 kanál zsírt (érolajat) melegítünk és rászórunk 2-3
evőkanál lisztet (ha nagyon száraz lenne teszünk még kevés zsiradékot),
majd világos zsemleszínűre pirítjuk. Ha megpirult, akkor rászórjuk a
pirospaprikát, de előbb vegyük le a tűzről, mert megkeseredhet a
paprika. Írtam már korábban is, hogy én nem szoktam vízzel felengedni a
rántást, hanem közvetlenül az ételt sűrítem. Most is így történik, de
aki biztonságosabbnak érzi, vízzel húzza fel (hideg rántást meleg
vízzel, meleg rántást hideg vízzel és csomómentesre elkeverni). Mivel a
rántás elkészítése pár perc, ennek már csak akkor látok neki, amikor a
főzelék már gyakorlatilag megfőtt, a zöldségek puhák. A kész rántást a
főzelékbe borítom, gyorsan elkeverem és pár percig forralom, hogy a
liszt ízét kiforraljam belőle. A rántás "vastagsága" gyakorlás kérdése.
Ha túl híg lenne, akkor készítsünk még egy rántást és rántsuk be még
egyszer. Kell gyakorlat ahhoz, hogy az ember szeme elsőre felmérje, hogy
mennyi rántást kell készíteni. Ha sok rántást csináltunk, akkor ne
adjuk az egészet a főzelékhez elsőre, várjunk vele pár percet, hogy mit
mutat és adjunk még hozzá ha kell. Azt viszont szem előtt kell tartani,
hogy a főzelék miközben hűl, sűrűsödni fog. Ezért egy kicsit hígabbra
csináljuk, és akkor pont jó lesz, ha kihűlt és melegítünk belőle. Ha
mégse találtuk el és nagyon sűrű lenne másnapra, akkor sem kell
megijedni, mert melegítéskor egy kis vízzel lazíthatjuk, hígabbá
tehetjük, ha szükséges.
Nem tudom, hogy csak "népi megfigyelés-e", de
mivel a kelkáposzta eléggé puffasztó dolog, amin a fűszerezéskor a
köménnyel segítünk, van még egy trükk ennek csökkentésére. Ez pedig az,
hogy a kelkáposztát leforrázzuk. Én így tanultam, láttam annak idején,
hogy a felcsíkozott kelkáposztát forrásban lévő vízzel leforrázzuk. Ha
leforráztuk, akkor tiszta vízben odatesszük főni a kockákra darabolt
krumplival. Annyi vízben, amennyi éppen ellepi. Ha valaki nem akar ezzel
szöszmötölni, akkor ezt a lépést hagyja ki, nekem bevált. Miközben
főzzük belenyomunk 2-3 gerezd fokhagymát, sózzuk (vagy ízesítjük, ahogy
szeretnénk), borsozzuk, köményt teszünk bele. Ameddig fő, előkészítjük a
rántásunkat. 2-3 kanál zsírt (érolajat) melegítünk és rászórunk 2-3
evőkanál lisztet (ha nagyon száraz lenne teszünk még kevés zsiradékot),
majd világos zsemleszínűre pirítjuk. Ha megpirult, akkor rászórjuk a
pirospaprikát, de előbb vegyük le a tűzről, mert megkeseredhet a
paprika. Írtam már korábban is, hogy én nem szoktam vízzel felengedni a
rántást, hanem közvetlenül az ételt sűrítem. Most is így történik, de
aki biztonságosabbnak érzi, vízzel húzza fel (hideg rántást meleg
vízzel, meleg rántást hideg vízzel és csomómentesre elkeverni). Mivel a
rántás elkészítése pár perc, ennek már csak akkor látok neki, amikor a
főzelék már gyakorlatilag megfőtt, a zöldségek puhák. A kész rántást a
főzelékbe borítom, gyorsan elkeverem és pár percig forralom, hogy a
liszt ízét kiforraljam belőle. A rántás "vastagsága" gyakorlás kérdése.
Ha túl híg lenne, akkor készítsünk még egy rántást és rántsuk be még
egyszer. Kell gyakorlat ahhoz, hogy az ember szeme elsőre felmérje, hogy
mennyi rántást kell készíteni. Ha sok rántást csináltunk, akkor ne
adjuk az egészet a főzelékhez elsőre, várjunk vele pár percet, hogy mit
mutat és adjunk még hozzá ha kell. Azt viszont szem előtt kell tartani,
hogy a főzelék miközben hűl, sűrűsödni fog. Ezért egy kicsit hígabbra
csináljuk, és akkor pont jó lesz, ha kihűlt és melegítünk belőle. Ha
mégse találtuk el és nagyon sűrű lenne másnapra, akkor sem kell
megijedni, mert melegítéskor egy kis vízzel lazíthatjuk, hígabbá
tehetjük, ha szükséges.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése