Színes piskótatekercs M

Ettem volna egy kis süteményt. Piskótatekercsre gondoltam, mert hamar készen van. Gondoltam azonban, hogy unalmas az egyszerű, baracklekvárral töltött piskótatekercs és eszembe jutott, hogy valamelyik blogon láttam olyat, hogy szép minták voltak a piskótában, mintha megfestették volna. Féltem, hogy valamilyen bonyolult technikát, kézügyességet igényel a dolog, de rábukkantam Marisz blogján a receptre és nem tűnt annyira bonyolultnak. Mármint a recept. Mert persze egy dolog a recept, de kézügyesség is kell hozzá. Mivel bennem nagyobb az akarat, mint az efféle díszítésre való hajlam, így belevágtam a dologba ugyan, de a magam egyszerű kis módján. Nagyon tetszett a dolog, igazából gyakorlás kérdése, hogy minél szebb mintákat kapjunk, így biztosan nem ez volt az utolsó próbálkozásom. Kezdetnek szív és pillangó motívumokat választottam, amiket még én is meg tudok rajzolni. Mert az étel, amit készítünk nem csak a gyomornak szól, szól a szemnek, a nyelvnek, a szájpadlásnak, a léleknek. Ha már ennyire költői lettem egy piskótatekercstől, akkor had idézzem Babits Mihályt:

“Mindenik embernek a lelkében dal van,
És a saját lelkét hallja minden dalban.
És akinek szép a lelkében az ének,
Az hallja a mások énekét is szépnek.”

Akár száz évig is a lelkünkben repdeshet a dal, gyomrunkban a pillangó, így lesz szép színes a világ és lesz szép színes az ételünk is. Hogy prózaira váltsak: finom lett... 

Hozzávalók:

Piskótához:

5 egész tojás

5 evőkanál cukor

5 evőkanál finomliszt

5 evőkanál zsíros tej

1 evőkanál étolaj

csipet só, csipet szódabikarbóna

A mintához:

1 tojásfehérje

30 gramm cukor

30 gramm olvasztott vaj (margarin)

40 gramm liszt

ételfesték

Elkészítése:

Először a mintázáshoz szükséges anyagot készítsük el. A tojásfehérjét felverjük, majd hozzákeverjük a cukrot, az olvasztott vajat (én margarint használtam, amit csak addig melegítettem a mikróban, amíg folyós lett, nem olvasztottam fel teljesen) és a lisztet. Ebből a mennyiségből elég sok anyag lesz, így ha több színt szeretnénk, akkor annyi adagra szedjük, ahány színt akarunk és ételfestékkel megszínezzük. Én most piros és sárga színt akartam, így kétfelé vettem az anyagot és megszíneztem. Marisz úgy írta, hogy vigyük fel a mintát a sütőpapírra, majd tegyük fagyasztóba, míg a piskóta alapja elkészül. Én egyszerűsítettem a dolgot, a kész, színezett anyagot betettem a hűtőbe nagyjából 15 percre. Amikor jól lehűlt, akkor elkészítettem a piskóta tésztáját, majd gyorsan megrajzoltam a mintát, ráöntöttem a tésztát és megsütöttem. Így is jó lett.

Szóval elkészítjük a piskótánk tésztáját. Felverjük a fehérjét csipet sóval, majd a sárgáját a cukorral, belekeverjük a lisztet, a szódabikarbónát, a tejet és az étolajat.

Kivesszük a hűtőből a színes anyagunkat és megrajzoljuk a sütőpapírt, amivel kibéleltük a tepsinket. Ez úgy történik, hogy a színes anyagot beletesszük egy kis nylon zacskóba, kivágjuk a zacskó sarkát és úgy írunk vele, mint amikor mézeséskalácsot díszítünk. Nekem így sikerült, ahogy látszik, de ez csak fantázia és kézügyesség kérdése.

A megrajzolt mintákra gyorsan ráöntjük a piskótatészta alapunkat és az előmelegített 160 °C-os légkeveréses sütőben (gázon közepes hőfokon) 10-15 perc alatt megsütjük. 10 percig ne nyissuk ki a sütőt, mert összeeshet a tészta. Ne is süssük túl, mert a feltekeréskor elrepedhet. Igazából tűpróbáig kell sütni.

A megsült tésztát kivesszük és lehúzzuk róla a papírt, amikor előbukkan díszítő munkánk eredménye. Gyorsan megkenjük a lapunkat baracklekvárral, óvatosan felcsavarjuk és hagyjuk, hogy kihűljön. Sietségünkben azért arra vigyázzunk, nehogy a mintás oldalt kenjük meg, mert akkor lőttek a munkánknak!

 Ha kihűlt felszeleteljük és fogyasztható is.