Az oldalas nem túl "elegáns" része a sertésnek, de annál finomabb. Nagyon sokféle módon lehet elkészíteni, én most hagyományosan, zsírban sütöttem meg fokhagymával. Ennek az elkészítési módnak nagy előnye, hogy a kihűlt hús zsírjába fagyva a hűtőben nagyon sokáig eláll (régi hústartósítási eljárás) és ez a zsír rendkívül finom kenyérre kenve. Az elkészítése nagyon egyszerű.
Hozzávalók:
sertés oldalas (akkor szép, ha jó sok hús van rajta, az sem baj, ha zsíros is egy kicsit, mert annál jobb az íze)
sertészsír
fokhagyma
víz
só, bors
Elkészítése:
Egy nagyobbacska, inkább nagyobb átmérőjű, mint magas falú lábasra, esetleg serpenyőre van szükségünk, aminek lehetőleg van fedője is. Első lépésként megolvasztjuk a sertészsírt. Mennyiséget sem a húsra, sem a zsírra, sem egyéb más dologra nem írtam, mert nem nagyon lehet. Egy személyre 25 dkg oldalas is elég lehet, de mivel eláll, így bátran lehet nagyobb mennyiségben is készíteni. A zsír mennyisége sem meghatározható, hiszen nagyon finom lesz, ha a kész zsír újra kifagy, mert kenyérre kenve megehető reggelire, vacsorára, így minél több zsírral készítjük, annál több ilyen ízletes zsírunk lesz. Olajjal nem jó! Nehogy étolajjal próbálkozzunk! Tehát megolvasztjuk a zsírt. Ha már elolvadt az edényünkben, akkor rátesszük az oldalast. Eszünkbe ne jusson kicsontozni! Annyit tegyünk meg vele, hogy ne egyben tegyük a zsírba, hanem a csontok mellett elvágva daraboljuk fel, de mást nem kell vele csinálni. Ha benne van a zsírban az oldalas, akkor süssük, forgassuk, hogy minden oldala kapjon egy kis színt. Miközben süldögél, pucoljuk meg a fokhagymát. Ízlés szerint. Bátran lehet bele tenni, mert nem tudjuk vele elrontani. Egy kg oldalashoz egy szűk marék fokhagyma nyugodtan mehet. Egyben is mehet bele, de felvághatjuk, darabolhatjuk, ízlésünk szerint. Ha beledobtuk a fokhagymát és a húsnak is szép színe van már, akkor löttyintünk rá egy kevés vizet, 1-2 dl-t maximum, minél több a hús, annál többet, majd a tűzhelyet takarékra tesszük és addig pároljuk fedő alatt, ameddig a hús megpuhul. Sózzuk és borsozzuk. Igazából akkor van kész, ha a csont kifordul a húsból, akkor már biztosan megpuhult. Ha nagyon zsírjára sülne és még nem puhult meg, akkor pótoljunk egy kevés vizet, csak egy löttyintésnyit.
Frissen elkészülve a körete lehet az egyszerű tört krumpli, párolt rizs, de a krumplipürés is illik mellé, esetleg savanyúság. A legfinomabb azonban kétségtelenül friss, langyos, puha kenyérrel és egy pohárka vörösborral.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése