Összes oldalmegjelenítés

2012. június 23., szombat

Gyümölcsleves - klasszikusan-

Kevésbé divatos már talán így készíteni a gyümölcslevest, de vannak olyan dolgok (ízek), amelyben az ember nem csalódik. Mindig ugyan úgy készül és majdnem mindig ugyan olyan lesz az íze. Ez igaz a hagyományos módon készülő gyümölcslevesre is. Két különbség talán mégis van. Az egyik, hogy hiányoznak belőle azok a kis gusztustalan pöttyök, amelyek gyerekkoromban a menzán "színesítették" az elém kerülő gyümölcslevest. Nem tejföllel habarom, hanem tejszínnel, így a pöttyök hiányoznak. És van még egy különbség. A menzán mindig meleg volt a leves, mert nem volt ideje kihűlni. Viszont hidegen az igazi. Tehát mégsem annyira retró, mert nem pöttyösen és nem melegen ajánlom...

Hozzávalók:

750 ml cseresznye- vagy meggybefőtt (akár mindkettő, ha lehet, akkor magozott)
750 ml őszibarack befőtt (mag nélkül)
750 ml szilvabefőtt (szintén magozott)
0,5 l zsíros tejszín
finomliszt
1 citrom leve
cukor, só, őrölt fahéj, őrölt szegfűszeg, 1 rúd vanília (2 csomag vaníliás cukor)
víz

Elkészítése:

Azért jobb befőttből készíteni, mert a befőtt leve erősebb színt ad a levesnek, valamint kiváló ízesítője is egyben a lének. Nekem még volt tavalyról saját eltevésű cseresznye és őszibarack a kamrában, de természetesen bolti befőttből és friss gyümölcsből is elkészíthető.
Ez is olyan étel, hogy van, aki sűrűbben szereti sok gyümölccsel, van aki kevesebb "sűrűvel". A leve is lehet kicsit hígabb, de lehet sűrűbb is, ez is mind ízlés dolga. Ebből a mennyiségű gyümölcsből a húslevesfőző fazékban szoktam készíteni "ipari mennyiségű" gyümölcslevest. Kisebb fazék, így kisebb mennyiség esetében célszerű a gyümölcsöket hideg vízben az edénybe tenni és felönteni vízzel, így a gyümölcssűrűséget ki lehet próbálni, amit ha megjegyez az ember, akkor legközelebb már tudni fogja, hogy mire számíthat.

Tekintve, hogy többször jártam már úgy, hogy a habarásom kissé (vagy nagyon) csomós lett és szerencsés módon az összes csomó ráragadt a gyümölcsökre, én mindig a levet készítem el először és ebbe rakom bele a végén a kész gyümölcsöt. Ha befőttről van szó, akkor úgysem kell már, hogy főjön, hiszen puha, ha friss a gyümölcs, akkor pedig a kész lében is főzhetjük, nem kell sokáig főzni, mert hamar megpuhul.

Javaslom tehát először a levet elkészíteni. A szükséges (és esetleg már bemért méretű) fazékba öntjük a befőttek levét, ízlés szerint cukrot, egy citrom levét, őrölt fahéjat, őrölt szegfűszeget (nagyon erős fűszer, óvatosan adagoljuk), csipet sót, egy vanília kikapart belsejét és a vanília maradékát, vizet öntünk hozzá és felforraljuk. Volt, amikor egész fűszerekkel készítettem, akkor egy teatojásba raktam a fűszereket és belelógattam a lébe, így nem kellett kivadászni a fűszereket, hiszen csak az ízükre van szükség, amely így is kifőtt.

Míg felforr a lé, elkészítjük a habarást. Körülbelül literenként 1 jó nagy evőkanál lisztet csomómentesen elkeverjük a zsíros tejszínnel (a több tejszín nem fogja elrontani, így kisebb mennyiségbe is mehet a nagyobb mennyiségű tejszín). Ha csomómentesre kavartuk a lisztet a tejszínnel, akkor a forrásban lévő léből merünk rá pár merőkanálnyi mennyiséget, hőkiegyenlítés céljából. Szép simára keverjük a habarást és -a biztonság kedvéért egy levesszűrőn keresztül, hogy véletlenül se legyen csomós- belezúdítjuk a lébe. Pár percig forraljuk, kiforraljuk a liszt ízét. Ha elégedettek vagyunk a sűrűségével, akkor eltaláltuk a lisztet, ha nem, akkor kevés liszttel és tejszínnel még egyszer behabarhatjuk.
Ha ezzel is készen vagyunk, akkor mehet bele a gyümölcs.

Megkóstoljuk, korrigáljuk az ízét és készen van. Lehetőség szerint egy mosogatónyi hideg vízbe állítva gyorsítsuk a hűlés folyamatát, nehogy megromoljon ebben a melegben, majd mehet a hűtőbe.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...