Többször készítettem már tejszínes gombát, natúrszeletet is, de a zsemlegombóc eddig valahogyan kimaradt az életemből. Így ennek a receptnek a zsemlegombóc a "főszereplője". A próbálkozásomnak az interneten található tucatnyi verzió "szokásos" összegyúrása után láttam hozzá, annyi aprósággal fűszerezve a dolgot, hogy a zsemlegombóc receptekben egyetlen dolog nem tetszett. Maga a gombóc kialakítása. Egyszerűen nem tetszett, mert hol ázott verébre, hol bálnára, hol egy kócos pöfetegre hasonlítottak, így gondoltam, inkább a knédli módjára formát adok a dolognak, hogy a végén szépen szeletelhető eredményt kapjak.
Így történt tehát, hogy a zsemlegombóc, nálam egyforma szeletként jelenik meg, de ez az én dilim, természetesen kanállal kiszaggatva és vízben megfőzve is ugyan az lesz az ízélmény. Csak a látvány, ugye, a látvány...
Hozzávalók (2-3 személyre):
6 szelet karaj (1-2 cm vastagságban)
3 kanál finomliszt
5 dl tejszín
40 dkg gomba (ízlés szerint)
1 dl fűszeres fehérbor (esetleg vermut, de elhagyható)
1 csokor petrezselyem
só, bors, olívaolaj, vaj, étolaj
Zsemlegombóchoz:
10 dkg száraz zsemle vagy kenyér felkockázva
2,5 dl tej
3 tojás
3 evőkanál finomliszt
egy csokor petrezselyem
néhány evőkanál gomba (a tejszínes gomba alapjából)
só, bor, étolaj
víz
Elkészítése:
A hússzeleteket gyengéden kiklopfoljuk, mindkét oldalukon sózzuk, borsozzuk, majd finomlisztbe hempergetést követően étolaj és olívaolaj keverékében mindkét oldalukat nagyjából 5-5 percig sütjük. A karaj finom szerkezetű hús, ennyi idő elég kell neki. Nem kell sok olajat használni, nem kell megúsztatni a húst, csak legyen alatta zsiradék.
Míg a hús sül, addig a gombát szeleteljük fel. Ha a hússzeletek kikerültek az olajból, a helyükre mehet a gomba. Sózást és borsozást követően zsírjára sütjük. Ha a gomba megsült, akkor pár evőkanállal kiveszünk belőle a köret számára, a visszamaradt gombára öntjük a bort, majd utána pedig felöntjük a tejszínnel, beleszórjuk a finomra vágott petrezselymet és beforraljuk. Ha a mártás szépen besűrűsödött belemorzsolunk egy kevés vajat, majd két lehetőségünk is van. Vagy beletesszük a hússzeleteket a mártásba és később így kerül tálalásra, vagy hagyjuk külön a húst és majd a tálaláskor kerül rá a tejszínes gomba.
Lássuk a zsemlegombócokat.
A száraz zsemlekockákat (ha nincs, akkor kiváló lesz kenyérből is, kisebb darabokra vágjuk, de nem kell morzsikának lennie) kevés étolajon megpirítjuk, vigyázva, hogy ne égessük meg. Ha megpirult, akkor egy megfelelő méretű tálba tesszük, majd meglocsolgatjuk a tejjel és alaposan átforgatjuk, hogy a tej minden egyes kockához eljusson. Megszórjuk a finomra vágott petrezselyemmel, sózzuk, tekerünk rá friss borsot, ráütjük a tojásokat, majd a félretett pirított gombaszeletek is belekerülhetnek. Közben folyamatosan kevergetjük, hogy minden mindennel alaposan elkeveredjen. A masszába végül belekerül a liszt is, amelyet kanalanként adagoljunk hozzá. A liszt minősége eltérő, ezért előfordulhat, hogy kevesebb is elég. Az eredmény egy sűrű, de kanalazható ragacsos massza legyen. Ne legyen túl folyós, de túl száraz sem. Olyan állagúnak kell lennie, hogy ha kanállal megformázzuk, akkor a formáját megtartsa Ha beleszaladt volna a liszt, akkor egy kis tojás hozzáadásával korrigálhatjuk a dolgot.
Most következik az, hogy aki akarja, két kanál, vagy a kezei segítségével a megformázott gombócokat sós, gyengéden forrásban lévő vízbe szaggatja és megfőzi.
Aki nem így szeretné készíteni, hanem úgy, hogy az eredmény szeletelhető, látványos köret legyen, akkor egyben főzze meg.
Tépjünk egy hosszabb darab folpack fóliát, majd vékonyan olajozzuk be. Erre borítsuk rá a masszát, majd tekerjük fel, a végét csavarjuk el, mint a szaloncukrot sokás és sodorgassuk addig, amíg szép formát kap. A végein a folpackot kössük el. Ha ügyesek voltunk, akkor kapunk egy nagy zsemlegombócot szaloncukornak formázva. Már csak a főzés van hátra. A forrásban lévő vizet megsózzuk, majd a formázott alapot óvatosan a vízbe helyezzük. A víz tetején marad, nem fog elsüllyedni.Éppen forrásban lévő vízben 25-30 percig főzzük. Ezalatt kellően át- és megfő. Ha nem vagyunk biztosak a dolgunkba végezzünk tűpróbát.
Ha a zsemlegombóc készen van, akkor óvatosan kiemeljük a vízből, majd lefejtjük róla a fóliát és tetszőlegesen, de inkább vastagabb szeletekre felvágjuk.
Már csak a tálalás van hátra.
A tányérra helyezünk személyenként (és étvágyanként) 3-5 szelet zsemlegombócot, 1-2 szelet natúrszeletet, majd gazdagon meglocsoljuk a tejszínes gombával. A színbeliség és a kontraszt kedvéért egy csipet pirospaprikával díszíthetjük.
Jól illik hozzá az a bor, amit a főzés során használtunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése